Néhány növényi mag különös karriert fut be. A szentjánoskenyérfa-magok például annyira egyformák, hogy évszázadokon át ezekkel mérték a drágaköveket. A Theobroma cacao magját Amerika őslakói, elsősorban az azték és maja indiánok tartották nagy becsben: Mexikóban, a XVI. század elején, a kakaóbab volt a pénzgazdálkodás alapja. Ezt követően még hosszú ideig pénzként használták egész Közép-Amerikában és Dél-Amerika északi részének nedves trópusi esőerdő-területein, ahol a 10-15 méteres örökzöld növény őshonos.
A hódítás előtti indiánvilágról szóló, színes festményekkel, rajzokkal illusztrált fakéreg kódexek élethű képet idéznek a Tlatelolko-piacról, ahol az árucikkekért kakaóbabbal fizettek. A kor e leghíresebb piactere az azték birodalom fővárosában, a mai Mexikóváros helyén, Tenocstitlánban volt.
Európába Kolumbusz [mások szerint Cortez] hozta az első terméseket Mexikóból. Latin nevét Linné adta. A Theobroma, azaz az istenek tápláléka, találó név. Magjából készült ugyanis a mexikói indiánok ősi tápláló itala, a sokoatl. A megőrölt magokat kukoricaliszttel, vízzel, esetleg mézzel keverve, és az egyik orchidea termésével, a vaníliával ízesítve habzó italként fogyasztották. Ez volt az első csokoládéital a világon.
A csokoládé tehát Mexikóból terjedt el a közép-amerikai indián civilizációkba, és Peruba is, majd Amerika felfedezésével s a spanyolok közvetítésével Európába.
De Mexikónak nem csak csokiban van mit kínálnia. Tud ő mást is: a nemrég Amerikából megtért öcsém szerint tequilat, olcsó árukat, napsütést és ponchot! (Azóta se lehet levenni róla, ebben ijesztgeti Budapest lakosságát)
De, ha mégsem akarunk az átlag amerikai színvonalára süllyedni látogassunk meg néhány érdekességet: itt vannak mindjárt az ősi indián városok, és persze a főváros: Cuidad de México.
Mexikóváros
Azért szerencsés Mexikóvárossal kezdeni mexikói utazásunkat, mert itt landol a gép : ), és mert itt kicsiben mindenbe belekóstolhat az ember, ami tulajdonképpen Közép-Amerikát jelenti; ugyanakkor ez az óriási metropolis - a világ legnépesebb városa - csak ízelítő, bevezető, étvágygerjesztő mindahhoz, ami utána következik.
A huszonegymilliós fõvárosban ugyan csak néhány említésre méltó látnivaló van, ám ezeket semmiképpen sem szabad kihagyni. Az egyik ilyen a "Zocalo", mely fõteret jelent, s minden más település is büszkélkedhet vele. Mexikóvárosban itt kap helyet a bazilika, mellette található a hetvenes években véletlen megtalált régészeti terület, az el Templo Mayor, illetve a köztársasági elnök szabadon látogatható palotája. De itt vannak az arany- és ezüstművesek boltjai is. A nagy keresztezõdések közepén szobrok, emlékművekvonják el az amúgy is őrült vezetők figyelmét – spanyol mintára. A város északi részén található Közép-Amerika legnagyobb katolikus zarándokhelye, Guadalupe, ahol decemberben több százezer hívő szokott összegyűlni. Az indián kultúrtörténeti helyek meglátogatása előtti rendszerezéshez pedig kiváló segítség a világ egyik legnagyobb antropológiai múzeumának megtekintése.
Teotihuacan
A Nap- és a Hold-piramis látványa minden képzeletet felülmúl. A szabályos mértani alakzat és a tájolás tökéletessége megmozgatja az ember fantáziáját - vajon a tolték indiánok hogyan voltak képesek ilyen pontos geometriai meghatározásra, s mi az oka annak, hogy építményeik feltűnően hasonlítanak az egyiptomi piramisokra? Rengeteg elmélet keresi erre a választ: ufókat, Atlantisz menekültjeit és hajózó egyiptomiakat egyaránt hibáztatnak. A majd öt kilométer hosszú Halottak Útján sétálva mindenkiben felötlik a kérdés - mi okozhatta a kétszázezer lakosú város pusztulását? Az ásatások érdekessége a szépen faragott Tollaskígyó - templom, melynek oldalát fejek díszítik -, a néhány épen maradt falfestmény s a lakóházak belső udvara. Innen csak néhány kilométerre fekszik a gigantikus - hat méter körüli magasságú - szobrairól és faragott falidíszeiről híres tolték város, Tula. (Toltékok: Kr. u. 900 körül alapították birodalmukat, melynek fõvárosa Tula volt. Jelentõs hatást gyakoroltak az aztékokra. 1300 körül rombolták le a birodalmukat.)
Oaxaca.
Háromezer méter magas hágókon átkelve, egynapi autózással érjük el az egykori zapoték, majd mixték indiánok lakta várost, mely a Monte Alban hegy lábánál fekszik. Koloniális negyede utolérhetetlen hangulatot áraszt a hódítás korából származó számos utcájával. Monte Alban különlegességének számít, hogy az indiánok a hegy tetejét gyalulták le, és itt építették fel vallási központjukat.
Olmék városok: San Cristobal és La Venta
Érdemes felkeresni a San Cristobal környékén fekvõ indián falvakat! Zinacantan indián búcsújának színes forgataga például egyszerre bemutatta a környék számos viseletét. Sok itteni lakos csak a saját nyelvét beszéli, s általában földműveléssel állattenyésztéssel, kézműves mesterségekkel foglalkoznak. Az õserdõt felégetve meredek hegyoldalakat művelnek meg. Agaveültetvényben is bõvelkednek, hiszen mivé is lenne a tequila e nélkül!
La Venta.
Az olmék kultúra középpontja. Két méter átmérõjû kõszobraik emberi arcokat, valamint egész alakokat is ábrázolnak. Piramisukat földbõl építették, mert a környéken nincs kõ, így a szobrokhoz felhasznált kõtömböket is tutatjjal hozták ide a távoli hegyekbõl. Az olmékok: Kr. e. 1220-1400 táján élhettek igen keveset tudunk róluk, de valószínű, hogy az igen gazdag indián kultúrák alapjait ők vetették meg. És ami fontos: a csokoládé megalkotásai az ő nevükhöz fűződik: csoki-ital maradványaira bukkantak olmék tálak alján. A híres kőszobrok is rendkívül rejtélyesek: a Húsvét szigeteki szobrokkal vetekednek. A szobrok ugyanis afrikai és kaukázusi arcberendezésű embereket ábrázolnak. Lehet, hogy ilyen nagy volt a hajóforgalom?
Merida.
Innen érdemes indulni, s végigmenni a Ruta Puucon, mely több maja romvárost is érint. Uxmal például a szépen helyreállított Varázsló piramisával, az Apácazárdával, valamint a kormányzói palotával és teknősbékákkal díszített templomával büszkélkedhet. Innen alig néhány kilométerre van Kabah sok épen maradt esőistenszoborral, illetve Labnával, a hajdani városkapuval.
A maják talán legismertebb központja Chitzen Itza, ahol jól megfigyelhetõ az északról elűzött tolték hatás. Érdemes figyelmet szentelni a Labdajáték teret szegélyezõ domborműveknek, melyek a játék kultikus jellegét bizonyítják többek közt a vesztes csapat kapitányának fõvesztésének ábrázolásával. A Castillo belsejében lévõ szűk lépcsõn érjük el a jade kövekkel díszített jaguárszobrot. A Vénusz-teraszon - az ölében áldozati edényt tartó - Chac Mool szobra vár, ami mellett - a több száz oszlop között - egykor maja papok elmélkedtek
Államforma: szövetségi köztársaság
Terület: 1 958 201 km2
Lakosság: 84 275 000 fő
Főváros: Ciudad de México (Mexikóváros)
Hivatalos nyelv: spanyol
Vallás: római katolikus (97%), protestáns, zsidó (3%)
Repülőtér: A vámvizsgálat során egy gombot kell minden Mexikóba érkezőnek megnyomnia, ha zöldet jelez a gép, az utas minden vizsgálat nélkül tovább haladhat. Piros esetén csomagjait átnézik, az országba élelmiszert bevinni tilos, ezért azt, ha megtalálják, jogukban áll elkobozni.
A repülőtereken és Mexikóvárosban fokozott figyelemmel óvjuk értékeinket, az ország egyéb területein nem jellemző a lopás.
Étkezés: Lehetőleg csak olyan étteremben étkezzenek, amit külföldieknek is ajánlanak A csapvíz fogyasztása sem ajánlott, csak palackozott vizet (agua mineral, agua purificada) igyanak.
Időeltolódás: Magyarország és Mexikó közötti időeltolódás 8 óra, ennek és a hosszú utazásnak köszönhetően várhatóan az első két napban fáradtnak érezhetik magukat a vendégek.
Gyógyszerek: Ajánlatos magukkal vinni elsősorban Daedalon, Sulfaguanidin, lázcsillapító gyógyszereket, hiszen a klíma-, étrendváltozás miatt esetleg szükségük lehet rá.
Éghajlat: A fővárost és környékét kellemes, nem túl meleg hőmérséklet jellemzi. A téli hónapokban, ősszel és tavasszal átlag 25-31 fok. A hegységekben valamivel enyhébb a hőmérséklet, az esőerdőben párás a levegő. A tengerparton párás, fülledt a levegő.
Öltözködés: Érdemes a nyári ruhák mellett egy-egy hosszú nadrágot, pulóvert, vastag talpú, könnyen tisztítható, vízálló sportcipőt is magukkal hozni.
Védőoltás: nincs kötelező, Hepatitis A és B ajánlott.
0
Néhány növényi mag különös karriert fut be. A szentjánoskenyérfa-magok például annyira egyformák, hogy évszázadokon át ezekkel mérték a drágaköveket. A Theobroma cacao magját Amerika őslakói, elsősorban az azték és maja indiánok tartották nagy becsben: Mexikóban, a XVI. század elején, a kakaóbab volt a pénzgazdálkodás alapja. Ezt követően még hosszú ideig pénzként használták egész Közép-Amerikában és Dél-Amerika északi részén. De Mexikónak nem csak csokiban van mit kínálnia. Tud ő mást is: ősi indián városok, és persze tengerpart, pálmafák, szép nők, tequila..
Tetszett a cikk?



