Sokak szerint Hollywoodot a magyarok építették. Mások szerint mindenkiben folyik egy kis magyar vér aki valamire is vitte az életben, tehát a sztárokban is. Most megtudhatjuk, hogy ki is magyar a hollywoodi gáton-ki futott be hollywoodi karriert, és hogy mit is láthatunk az álmok földjén.

Sokak szerint Hollywoodot a magyarok építették. Mások szerint mindenkiben folyik egy kis magyar vér aki valamire is vitte az életben, tehát a sztárokban is. Most megtudhatjuk, hogy ki is magyar a hollywoodi gáton és hogy mit is láthatunk az álmok földjén.

Híres magyarok
A magyar, illetve magyar származású filmesek a tízes évektől kezdve meghatározó szerepet töltöttek, töltenek be a filmművészetben. Kirajzásuk Magyarországról több nagy hullámban történt. Az első úttörők, mint Adolph Zukor és William Fox, a századforduló környékén léptek partra Amerikában, de tömegesen „aliáztak” a tehetséges magyarok a Tanácsköztársaság idején, a 20-as, 30-as évek politikai túlkapásai elől és persze 56 után. Persze nem csak a magyarok a 20-as években annyian hallgattak az „álom” hívó szavára, hogy külön a 2 hét alatt sztárrá válni vágyó fiatal lányokat segélyező szervezetek alakultak megmentendő ezeket az antisztárokat az éhenhalástól.
A híres magyarok rész elején essék szó arról a három férfiról, aki talán a legtöbbre vitte Hollywoodban. Jellemző módon mindhárom producerként, illetve stúdióvezetőként tevékenykedett Adolph Zukor (Zukor Adolf) a Famous Players, majd a Paramount, William Fox /Friedman (Fuchs) Vilmos/ a Fox, és Joe Pasternak (Pasternak Jakab) a Universal, majd az Metro-Goldwyn-Mayer filmgyár mindenható uraként írta be nevét a filmtörténetbe. Zukor és Fox még a mozi hőskorában került kapcsolatba a filmmel, és jól látta meg a benne rejlő üzleti lehetőséget. S ami lényeges: tehetségük is volt ahhoz, hogy megvalósítsák elképzeléseiket. A döntő lépés a forgalmazás megszervezése, megszerzése volt: a filmüzletben is megjelent a nagyipari módszerek alkalmazása egy kézbe került a gyártás, a forgalmazás és a mozihálózat, amely megteremtette az alapot ahhoz, hogy az amerikai film megjelenjen, rövid időn belül megvesse lábát a nemzetközi piacokon, és kialakítsa máig is fennálló monopolhelyzetét.

A "nagy generáció"
Ha az időben visszapillantunk, különösen szembeötlő, mennyi magyar, illetve magyar származású filmes dolgozott Hollywoodban. A hollywoodi "nagy generáció" tagjainak sorába tartozik Kaminer Miksa, azaz Kertész Mihály (Casablanca), a késõbbi Michael Curtiz, Cukor György (George Cukor: My Fair Lady) és Rózsa Miklós (pl. a Ben Hur zeneszerzője). Ha Kertész Mihály csak a mitikussá vált Casablancát (1943) forgatja le, akkor is örök időkre beírta volna magát a filmtörténetbe. Persze a rendezőkről: Fejős Pál, Székely István és Andrew Martonról se feledkezzünk meg.
Itt, a rendezõk között említsük meg, hogy a magyar rajzfilmesek is letették a névjegyüket. Közülük is kiemelkedik John Halas (Halász János), aki pótolhatatlan érdemeket szerzett az angol rajzfilmmûvészet megszületésében, illetve nagykorúvá válásában, valamint a groteszk látásmódjáról ismert Jean Image (Hajdú Imre), a francia rajzfilm egyik legjelentõsebb alakja. Az újak közül az Oscar-díjas Rófusz Ferencet kell megemlítenünk, aki ma már a kanadai filmipart erõsíti.
Eszterhastól Vajnáig
Az utóbbi néhány esztendőben számos meglepő hír került a filmvilág érdeklődésének középpontjába. Egyre több „gyanús nevű" filmesről, alkotóról vagy éppen színészről derült ki, hogy voltaképpen magyar származású. Így például nemcsak Johnny Weissmüllerről, minden idők legjobb Tarzanjáról lehet elmondani, hogy magyar vér csordogált ereiben, de a színészek mellett olyan hollywoodi sztárok is magyar ősökkel dicsekedhetnek, mint a forgatókönyvíró Joe Eszterhas, aki ráadásul Magyarországon született. Alighanem ő a kilencvenes évek egyik legfelkapottabb, legismertebb „magyarja", aki az Elemi ösztönnel (Basic Instinct, 1992) - szó szerint - filmtörténetet írt. Méltó vetélytársa Budapest szülötte, az egykori parókakészítő Andrew Vajna. A Sylvester Stallone főszereplésével készült híres-hírhedt Rambo-trilógiával befutott producer nevéhez fűződik a Die Hard harmadik része. Emellett olyan akciómentes alkotások is kikerültek műhelyéből, mint például a Reneszánszember (Renaissance Man) vagy a Medicine Man. Érdekes figura az egykori pesti, majd sárospataki vagány, a kalandos életű Robert Halmi, aki nemrégiben akkor került a filmes szaklapok címlapjaira, amikor 9 millió dollárt volt hajlandó fizetni az Elfújta a szél folytatása, a Scarlett megfilmesítési jogáért.

Gábor Zsazsától Goldie Hawnig
A magyarok nemcsak a kamera mögött, hanem előtte is sikerrel produkálták magukat. Lássuk először a hölgyeket! Az amerikai mozi valóságos élő legendája (és botrányhőse) a „kortalan" Zsazsa Gabor, azaz Gábor Zsazsa. A színésznők közül a világhír kapta szárnyára nevét Bánky Vilmának, az egykori kis epizódista Hollywoodban Rudolph Valentino partnereként hívta fel magára a figyelmet; Putty Liának, aki magyar szereplőcskéből nagyváradi színésznő, bukaresti revütáncosnő, berlini filmszínésznő, végül hollywoodi sztár lett; Nagy Katónak, aki Berlin, majd Párizs csillagaként tündökölt. Az ifjabb generációt a magyar szülőktől származó, de már kinn született Goldie Hawn, Debra Winger és Mariska Hargitay képviseli.
A férfi színészek szintén kitettek magukért. Beregi Oszkár a húszas évek osztrák és német filmjeinek sztárja volt. Ugyancsak Németország jelentette a közbülsô állomást Várkonyi Mihálynak (Victor Varconi), Peter Lorré-nak (Löwenstein László) és Bela Lugosinak (Blaskó Béla), akiknek csillaga a harmincas évek Hollywoodjában emelkedett magasra. Lorre és Lugosi különösen rémfilmben remekelt, Lugosi Drakulája fogalom lett. Egy évtizeddel késôbb Paul Lukas (Lukács Pál) vitte a prímet. Amikor Hollywoodba érkezett, állítólag mindössze két mondatot tudott angolul, de csakhamar szaavak nélkül is hódított charmja. A hatvanas-hetvenes évek nagyágyúja az elsősorban komikus szerepekben tündöklő Tony Curtis. Ugyanebben az idôben, de az óceán másik partján, a Cinecitta műtermeiben (vagy éppen Spanyolországban, Franciaországban, Angliában) dolgozott Tom Felleghy (Fellegi Tamás), a bûnügyi és kalandtörténetek népszerű figurája. Az igazi csattanó viszont, hogy magyar származású Hollywood egyik dédelgetett kedvence, a világhírû színész, rendezô, producer: Paul Newman.

Hollywoodi látványosságok

Természetesen a látnivalók mind-mind az álomhoz, a sztárokhoz kötődnek. Minden utcasarkon vehetünk térképet a Beverly Hillsen lakó-bújkáló sztárok lakhelyeiről. Amikor ott jártunk mi is hűen turista mivoltunkhoz becsületesen végigjártuk az összes feltűntetett álomsztárt álomházát. Persze semmit se láttunk. A házak parkok jól eldugott mélyén helyezkednek el a kíváncsi szemektől rejtve és még a kapunyitásra is állig felfegyverzett bodyguardot alkalmaznak. Szóval, ha még ezek után is érdemesnek tartjuk leselkedhetünk egy kicsit.


Ha nem csak kedvencünk bukszusaira vagyunk kíváncsiak megnézhetjük a Hollywood Baulvarde-on a színészek, rendezők, énekesek és persze, Amerikáról lévén szó, a Disney figurák csillagait (itt többek között megtaláljuk a magyar származású Paul Newmann égitestét is), valamint megnézhetjük az immáron több mint 70 éves mozit, a Chinese Theatre Gaurmant és egy kis extraként a mozi előtt összemérhetjük a saját és pl. Schwarzenegger láb és kézméretét.
Szintén érdemes elténferegni a gyönyörű Rodeo Drive vásárló utcában, ami arról híres, hogy méregdrága. Érdemes körbesétálni, nézegetni a kirakatokat, megnézni, hogy mitől döglik a légy.
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.