Eközben – „Mint éjjeli tolvaj” (Koestler) – fegyverhez kellett szoktatni a kaftános, kapedlis, pajeszos jesiva bóhereket, akik eddig csak a könyvek forgatásában voltak járatosak. Igaz, még a fegyverforgatást is könyvekből tanulták eleinte, de világosan gondolkodó, tanuláshoz, fegyelemhez szoktatott agyukkal a világ minden tudományát képesek voltak feldolgozni, még a terrorizmust is. Tudományos terrorizmus – miközben Európában testvéreiket gyilkolták.
Hajókon Európából
Angol, francia, német, olasz, spanyol egyetemekről, szakképzőkből jöttek a fiatalok kevésbé féltek az angol kormányzattól, mint a hazájukban terjedő fasiszta rémtől. Az angol kormányzat ugyanúgy óvakodott bármit is megtenni a zsidók védelmében, mint a francia. A többi pedig annál is rosszabb volt. De az arab világ felségvizein is Anglia volt az úr, így szüksége volt arra, hogy létrejöjjön egykor a zsidó állam, amit közös európai hagyomány és kölcsönös érdek köt hozzájuk, mint egy állandó helyőrség az ellenséges bennszülött lakosság közepén. Ha Palesztina arab állam lenne, kénytelenek lennének visszavonulni. Ha azonban héber domíniummá válna, állandó hídfő lesz Kelet felé. Szükség volt elszánt fiatalokra, akik életük kockáztatásával kiúsznak a partra, és építkezni kezdenek.

Ámde ki kényszerítheti a világ legiskolázottabb fiataljait, hogy idegen érdekeket szolgáljanak? Kisgyerekkoruktól három-négy nyelvet beszélnek. Lehet-e titok előttük valamilyen haditervet? Lehet, ideiglenesen. Aztán lassan leegyszerűsödik a dolog, és átlátnak minden konspiráción. A gyerekek nevelésére az első perctől kezdve a legnagyobb gondot fordították. Tehát az új nemzedék se lesz rosszabb apáiknál. Sőt, minthogy a lányoknak is kötelező a katonai szolgálat, az okos zsidó lányok ugyanúgy kiveszik a részüket hazájuk védelméből, mint a férfiak. Zsidólány nem lesz többé kiszolgáltatott más nemzeteknek.
Akkor hát vajon mi a probléma?
Miért tűzfészek hatvan éve Közel-Kelet? Írók, tudósok, politikusok keresik az okát és a megoldást, hogyan lehetne békét teremteni a világnak ebben a sarkában. Vannak hősies megoldások és humoros okfejtések. Aki nem ott született, hanem egy toleránsabb európai országban, mint a mi Efraim Kishonunk (Kishont Ferenc), az látja, hogy milyen veszedelmes, ha valaki mindent jobban akar tudni a többieknél. Kedvenc témája vöröshajú Ginger fia (aki orvos lett), már óvodás korában jobban tudott biciklizni, mint társai, jobban oldotta meg a feladatait, mint a többiek, s valami miatt mégsem tisztelték érte:
- Elvettem tőle, mert én jobban tudok biciklizni.
A zsidó lányok azon gondolkoznak, hogyan lehetne felszabadítani az arab nőket, miként lehetne felvilágosítani őket arról, hogy jobb, ha leveszik a fátylat.

Hát nem biztos, hogy le akarják venni a fátylat, nem biztos, hogy a vak néni át akar menni a túloldalra. Lehet, hogy van olyan falusi, aki nem akar fürdőszobát, angol vécét, nem akarja, hogy a lánya lóversenyre járjon. Nem biztos, hogy annak van igaza, aki modernizálni akarja a sivatagot, és napi tizenkét óra munkával oázist teremt a kövek között. Van, aki úgy gondolja, hogy ha az ősei tudtak a földön főzni köveken, az unokáinak is jobb lesz úgy továbbra. Ezt nehezen értik meg az európai – amerikai iskolákban nevelkedett fiatalok.
Izrael Állam
Erec Izrael egy lehetőség. Sokat tanulhatunk az ott folyó munkából. Nagyon jó dolog virágzó gyümölcsöst varázsolni a pusztában. De aki nem szeret tanulni, azt szabad erőltetni? És ha igen, akkor mennyire? Hagyjuk meg a szülőknek a döntési lehetőséget.
Dobosy Ildikó
Képek: Piqs.de



