A karikatúra megszületése a fényképezés előtti időkbe vezet vissza, amikor rajzokkal illusztrálták az eseményeket. Ezekből a rajzokból nőtt ki a karikatúra, más néven gúnyrajz, amely nem csak tudósított, hanem a közvélemény ítéletét tükrözve minősített is gunyoros hangvételével. A műfaj 19. századi legjelentősebb alakja Jankó János, aki az 1868-tól kiadott Borsszem Jankó című élclap vezető rajzolója volt. A kiállításon a Borsszem Jankó mellett más eredeti, korabeli élclapok és karikatúrák is bemutatásra kerülnek.A huszadik század nagy nyugatos alakjai mellett híres filozófusok és közéleti személyiségek karikatúrái is feltűnnek a kiállításon: Szabó Lőrinc mellett találkozhatunk Arthur Schopenhauer-rel is. A neves filozófus a gúnyrajzok kedvelt céltáblája volt, mivel elmélete szerint a világ és maga az élet is csak egy rossz tréfa.
A tárlaton a „nagy öregek” mellett kortárs művészek alkotásaival is találkozhatnak az érdeklődők. Így többek között bemutatásra kerülnek a fanyar humorú, ironikus szobrászművész, Haraszty István mobilszobrai is, csakúgy, mint Jelenszky László közéleti, aktuálpolitikai gúnyos lenyomatai.
A kortárs karikatúra különleges kifejezői azok a falvédők, melyek napjaink „kincseit” mutatják be a múlt század stílusában. Ezek a hímzett textíliák giccses formában ábrázolják a jelen kultúra ikonjait. Így a kiállítás idejére a Móra múzeumba látogat Zámbó Jimmy és E.T., a földönkívüli is.



