Miért terem több művész, gondolkodó egyik földön inkább, mint a másikon?
Ez a kérdés mindig aktuális lesz. Miért kellett a rómaiaknak másolatot készíteniük a görög szobrokról? (Jó hogy megtették, mert ezáltal mi is megismerhettük azokat, de Róma idegen babérokkal akart dicsekedni?)
HarmoNet tipp: Modern kori Mária-jelenések: a fatimai csoda >>
„Az idők folyamán a rómaiak szinte az egész világot kifosztották, ide gyűltek össze a művészek és kiváló alkotásaik” – írja Vasari. S míg csodáljuk Róma múzeumait, Firenze szobraira gondolunk, Firenze közelében van Carrara, és a nagy szobrászok személyesen mentek el a márványbányába, hogy ideáiknak megfelelő anyagot bányásszanak. S bár egész Rómát márványba öltöztették Augustus császár idején, még kifogyhatatlannak látszó mennyiség van máig isa bányákban, s modern eszközökkel lehet lefejteni, megmunkálni a követ. A gazdag itáliai városok versengtek a francia királyokkal egy-egy nagy művész munkájáért.
Firenze
Lépjünk hát be Firenze városába, s készüljünk fel, hogy hosszú sort kell végigállnunk, hogy bejuthassunk a világ egyik legdrágább múzeumába, az Uffizibe. Ugyanakkor arra is felkészülhetünk, hogy végtelenül sodródó tömeg közepén kell majd felvenni az irányzékot, ha látni is akarunk valamit.

Mielőtt útra kelnénk, vessünk pillantást saját számítógépünkre. Érdemes még itthon megváltani a belépőjegyeket átlag 15 Euróét, hogy a hosszú soroknál csak egyszer kelljen várni, a pénztárhoz már ne. Külön vehetünk az Uffiziba, az Accademiába, a Palatinába, és így tovább, mert a világhíres gyűjtemények más-más múzeumban vannak elhelyezve. A Dávid szobrot majd az Accademia Múzeumban tekintjük meg.
Az Uffizi
Ez a múzeum a világnak az a helye, ahol érzékeinken keresztül ismerjük meg a reneszánsz születését és virágzását. Botticelli Vénusz születése című képe a görög mitológiába vezet minket: a tenger habjaiból lenge öltözetben megszülető istennő az Égei-tenger világát, Ciprus vidékét álmodja elénk. Ugyanez a gyönyörű hölgy jelenik meg a Tavasz című kompozícióban Flóra istennő alakjában. Leonardó keze már érinti a vásznat Verrocchio Krisztus megkeresztelkedése című képében, majd az Angyali üdvözletben és a Királyok imádásában már ő az alkotó. Michelangelo egyetlen Firenzében maradt képe is itt található: A Szent Család című tondó; a művész nem elégedett meg a családi idillel, a háttérbe olasz tájat és igen csinos ruhátlan ifjakat is festett.
HarmoNet tipp: A mesés Kelet kapuja: Isztambul >>
Az Accademia
S most célunkhoz értünk, megközelítjük Firenze emblémáját, Dávidot. Fiatal volt a szobrász, de még fiatalabb az ifjú, akit megfaragott: a legenda szerint talán 12 éves lehetett, itt inkább jól fejlett kamasznak látszik. Kinn él a mezőn, apja birkáit legelteti, megbirkózik a vadakkal, s közben hárfán tanul játszani, rettenthetetlen és finom lelkű. Az őt üldöző Sault többször megszégyeníthette volna, de elfogadta, hogy felkent királya életére nem törhet. A vallásos toszkán nép jól ismerte a történetet, számukra a szabadság mítosza volt Dávid győzelme az óriási Góliáttal szemben.
Michelangelo maga választotta ki a márványt, amit mások ugyan már félretettek negyven éve. A szobor most az Accademiában áll; a Piazza della Signorián, eredeti helyén egy másolatot láthatunk. Itt a termekben nagyrészt Michelangelo művei dominálnak, a reménytelenül megkötözött rabszolgák, de ránk köszönnek Perugino és Filippino Lippi képei is.
A Szent Kereszt temploma
A Szent Kereszt temploma messziről kimagaslik Firenze házai fölött. Ez egyúttal a pantheon is. Ide temették Galileit, akinek megbocsátotta az egyház, hogy nyilvánosan szembehelyezkedett az ősi tanítással. Itt van Dante díszsírja is. Bár ő a Pokolba küldte Firenze városi vezetőit, azok késői unokái büszkék városuk szülöttjére, aki valójában Ravennában halt meg. Itt van Michelangelo sírja is, aki Rómában halt meg.
A Mediciek
Ilyen mecénásokra volna szükség az egész világon. Akik városuk gyarapításán dolgoznak életükben. A legutolsó Medici-sarj, Anna Maria Ludovica halálakor a teljes Medici-vagyont Firenzére hagyta, s ezzel megalapozta Firenze művészeti világát, mely a világ kincsestárának nevezhető. S míg nálunk szertehordták a műkincseinket a háborúk sodrában, Firenze meg tudta védeni határait.
Dobosy Ildikó



