Nem akarok népszerű lenni, csak őszinte: Én nem szeretem az Olimpiát. Egy jó azért van benne. Nincs minden évben, így azért ki lehet bírni, csak találjon az ember egy Olimpiamentes Övezetet, ahol az emberek szeme alatt nem az éjféli közvetítések kivirrasztása által kiérdemelt színes öt karika, hanem egyszerű szétbulizás által nyert szürkésfekete karikák vannak.

Nem vagyok sem nemzetellenes, sem sportgyűlölő. (Egyszer azt mondta a barátnőm, hogy volna olyan párt, ami balliberális szélsőjobboldali, nekem oda kéne belépnem… szóval igenis van nemzettudatom, és minden héten elmegyek kondizni is, sőt aerob mozgásra vetemedtem tegnap kutyasétáltatás ürügyén.) 

Egyszerűen csak nem szeretem a sportközvetítéseket – semmilyen formában. Lehet, hogy ez egy kora-gyermekkori traumára vezethető vissza, amikor a gigagenya osztályfőnökömről álmodtam egyszobás szocreál nyaralónkban, miközben édesapám Knézy Jenőt hallgatta –Jó estét, jó szurkolást! - , és a két élmény emlékpárt alkotott a mélytudatomban. Erre talán kedvenc pszichológusunk tudna valami lelki savat, mint oldószert. Ha akarnám. De nem akarom. Egyszerűen jó így nekem, sportmérkőzés-mentesen. 

HarmoNet tipp: Állati olimpikonok >>

Amúgy is öreg netszörfinger vagyok, annak minden klasszikus tünetével, így nem nagyon nézek televíziót. Olimpia időben még a netet is erősen kerülöm, hiszen kedvenc fórumaimon, chateken és portálokon, közösségi klubokban és minden létező helyen térdig járunk az olimpiai lázban. Ilyenkor tehát felszerelem magam néhány könyvvel, és esténként más szórakozás után nézek. I-ching pálcikákat készítek magamnak kakukkfű szálakból (tényleg ennyire hülye vagyok!), olvasok, tortát sütök, amiből nagy lelkierővel egy szeletkét sem eszem, mert fogyókúrázni az én koromban trendszerűen kötelező, és kiviszem Bübükét a természetbe. (Mert ilyenkor még a kutyafuttatón is az Olimpia a téma) 


Ha mások az Olimpiáról beszélnek, akkor igyekszem okosan mosolyogni, mint bérfeleség az elitvacsorán, és mielőbb megtalálni az egérutat a társaságból. Az érdekes, hogy mások is vannak így, mint én – ám ők nem nagyon merik vállalni, hogy iszonyúan nem érdeklik őket az ötkarikás játékok. Próbálnak görcsösen megfelelni az elvárásoknak, és megjegyezni minden felbukkanó nevet – mintha későbbi keresztrejtvényeikben kizárólag olyan kérdésekre számítanának, hogy ki volt Szöulban a harmadik ezüstérmet nyert dán sportoló? 

HarmoNet tipp: Olimpiai menü - sportrajongóknak >>

Őket hívom most – alakítsunk ki magunknak egy kis placcot. Egy Olimpiamentes övezetet, ahol az olimpiai témák tabunak számítanak, és ebben az időszakban is lehet hétköznapi témákról beszélni, mint az ezoterikus fejlődés, a kutyaszőr, vagy hogy hogyan kente a falra Pistike a babpürét. 

Tehát Olimpiamentes Övezet >>

Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.