Xi’an, más néven Hszian, ősi város közép-Kínában. 3000 éven keresztül a legnagyobb császári dinasztiák központi erődítménye volt, és itt ért véget az ázsiai államot az arab és európai világgal összekötő selyemút is. Tizennégy dinasztia, köztük a Csu, a Csin, a Han és a Tang dinasztiák idejében, tizenegy évszázadon át egész Kína közigazgatási központjaként működött a ma is létező város – jelenleg 8 millió lakosa van – és már akkoriban embertömegek lakták. Lakossága már a császárok korában elérte az egymillió főt, amivel kora legnagyobb városának számított. Nevének fordítása leginkább a véget nem érő béke városa lehetne. A kínai civilizáció bölcsőjeként számon tartott vidéket valamikor „Szorosok közének” és „Bástyák közének” hívták, utalva a hegyek közt elterülő síkságra, ahol a város is fekszik.

A városfal
Xi’an városának egyik legnagyobb látványossága a teljesen épen fennmaradt városfal, ami ritkaságszámba megy Kína szerte. A teljesen felújított építmény messze földről vonzza a turistákat, igaz a Nagy Fallal természetesen nem vetekedhet, azonban képet kaphatunk általa, hogy mekkora is lehetett az ősi város központja a régi időkben. A legérdekesebb vonzereje azonban vitathatatlanul a Terrakotta hadsereg, amely a nagy Csu hódító, Csin Si Huang sírját őrzi. A 6000 életnagyságú agyagkatona a világ minden tájáról ide csalogatja a történelem iránt érdeklődőket, és azokat is, akik igazi különlegességre vágynak, és lemaradtak arról az utazó kiállításról, amelynek keretében az agyagkatonák egy része nemrégiben beutazta a világot.
HarmoNet tipp: Lencsevégre kapták Kína féltett kincsét >>
Valós harcosok lelkét köti meg

A lelet igazi különlegessége, hogy a katonák modelljei a császári hadseregből kerültek ki, így nincs közöttük két teljesen egyforma darab. Mindegyik egyedi és életnagyságú, mintha egy igazi hadsereg elevenedne meg a múltból, mintha valaki annak idején kővé változtatta volna a hús-vér katonákat, hogy ha szükség úgy hozza újra életre kelve védelmezzék vezérüket. A katonák lovaikkal együtt hadrendben álltak az egykori császár sírjánál, arccal Kína első uralkodója felé. A város iránti érdeklődés még tovább fokozódhat majd a császár mauzóleumának feltárása után, amely a régészek szerint további mérhetetlen kincseket rejt. A hadsereg létrehozásán állítólag 700 ezer ember dolgozott 38 éven keresztül, és a legutóbbi feltárások alkalmával a környéken talált tömegsírokból a kutatók arra következtetnek, hogy az építőmunkásokat a feladat végrehajtása után feltehetően kivégezték, ahogyan Attila király sírjánál is történt. Elképzelhető, hogy a készítési technológiát akarták így megóvni a reprodukálástól, vagy egyszerűen csak feleslegessé váltak.
A taoizmus nyomai
A várostól nem messze található a Hua-hegy, amely a taoisták ősi szent helyeinek egyike. A régi kínai vallások, filozófiák – taoizmus, konfucianizmus, – és a buddhizmus meghatározóak voltak mindig is a város életében. Templomok, pagodák sokasága épült a falakon belül, de a tengerparttól lévő relatív távolsága lehetővé tette a későbbiekben más kultúrák megjelenését is. Kínában itt található a legszebb muszlim mecset, és jelentős muzulmán vallású kisebbség is él jelenleg is a településen. A városban ötvöződik a kínai és a belső-ásziai kultúra, a mecsetet például a kínai építészet szabályai szerint emelték, de belső arányain, díszítésén és kertjén erősen érezhető a muzulmán hatás. A körülötte elterülő muszlim negyed ízelítőt ad a belső-ázsiai világból. Emellett a közeli hegyekben található a taoista harcművészetek egyik legnagyobb központja, így a hagyományos kínai kultúra kedvelői is megtalálják számításukat, ha ide látogatnak.
HarmoNet tipp: Mantak Chia: Taoista szerelmi titkok >>
Hosszú nyugalom
A terület a jelek szerint emberemlékezet óta lakott volt, a várostól 10 kilométerre egy 6000 éves neolit település romjait tárták fel a régészek, míg nem messze onnan 650-800 ezer évvel ezelőtti előember maradványaira bukkantak a kutatók. Maga Xi’an az i.e. IV. századtól lakott, amikor a Csu dinasztia egyik vazallusa, a Csin királyság építette ki itt központját. Amikor i.e. 221-ben a Csin uralkodó végül egyesítette Kínát, Xi’an lett a birodalom központja. Itt épült fel a „fan-kung”-nak nevezett híres palota rendszer, amely sajnos a birodalommal együtt elpusztult, de ma teljes régi pompájában látható újra. A Han dinasztia idejében nevezték el a várost „Hosszú nyugalomnak”, amely találó névnek bizonyult.
A későbbi Szun dinasztia által ehelyütt épített fővárost Jü Vej Kan építész tervezte, ami annyira jól sikerült, hogy több selyem út menti ország városépítészeti mintájaként szolgált a későbbi években. Mi több, a híres Tang dinasztia is ide helyezte székhelyét hatalomra kerülésük után. A Tang városról fennmaradt térképvázlatok és feljegyzések alapján egy sakktábla alakú város bontakozik ki szemünk előtt, amely 108 egy négyzetkilométeres városnegyedre oszlott. Itt előkerül a keleti filozófiában misztikusnak számító 108-as szám, aminek számjegyeit összeadva 9-et, a tökéletesség számát, Isten számát kapjuk. 108 szemből áll többek között a keleti szerzetesek imafüzére is. A híres már említett városfal tizenkét méter magas, felül 12-14, alul 15-18 méter széles. Négy kapubástyáján túl több mint 100 egyéb bástya található rajta mintegy 5900 lőréssel tarkítva. A falon belüli terület összességében közel 85 négyzetkilométert tesz ki. A Tang dinasztia által Xi’an-ban épített Daming palota korának legnagyobb ilyen jellegű építménye volt, négy és félszer nagyobb a pekingi Tiltott Városnál.

Betegeskedő katonák
Kelet mesés kincse tehát méltán lehet büszke múltjára, és talán jövőjére is. Bár a helyiek aggodalmasan szemlélik, hogyan romlik az agyagkatonák állapota, ugyanakkor reménykednek, hogy az egyre újabb megoldások megóvhatják a lelet együttest a további pusztulástól, valamint az eljövendő feltárások még több turistát csalogatnak majd az így is méltán híres városba, amellyel nem sok társa konkurálhat a világon. Hogy mégis mely településeknek van erre esélye, azt megtudhatják sorozatunk következő részéből, amelyben a buja Afrikába látogatunk majd.
Regele Tímea



