Büszke vagy kedvesedre, és igazán szereted őt? Készítess róla szobrászati műremeket mondjuk a Gellért-hegy oldalába, vagy a Bakony szikláiba. Vagy annyira még nem erős a viszony? Néhány mesés példa egy friss kontinensről. A legnagyobb koponyák szögellve, faragva.

Az Egyesült Államokról a monumentalitás jut eszébe mindenkinek először. Gondoljunk csak az óriási felhőkarcolókra, a több ezer mérföld hosszan kígyózó országutakra, a Hoover-gátra és a hasonló építményekre, vagy az országúti cirkálókra, Amerika szimbólumaira. Úgy dukál, hogy az ország nagyjainak szobrai is hasonló léptékben készüljenek el, mit az „újvilágban” szinte minden. 


1927-ben kezdtek neki az 1941-ig elhúzódó munkálatoknak, melynek során a 18 méter magas fejszobrokat egy 1745 méter magas gránitsziklából faragták ki. 450 tonna követ termeltek ki a sziklából robbantás és vésők segítségével, a szobrok elkészítésében 400 munkás vett részt. Említésre méltó, hogy a munkálatok 13 éve alatt egyetlen komolyabb baleset sem történt, senki nem vesztette életét a veszélyes – dinamitos robbantásokkal is végzett – munka során. 

HarmoNet tipp: A világ csodái 7. >>

Elsőként George Washington feje készült el 1934-ben, 7 évvel a gigászi terv elkezdése után, ezt követte – az USA történetének első 150 éve legnagyobb és legmeghatározóbb alakjai közül – másodikként Jefferson (1936-ban), majd egy évre rá Lincoln, és 1939-ben Roosevelt. Az emlékmű 1941-es felavatását sajnos nem érhette meg az egész terv atyja, Gutzon Borglum Párizsban tanult szobrászmester, aki végig felügyelte a kivitelezést. A beruházás – akkoriban csillagászati összegnek számító – egymillió dollárt emésztett fel, az azóta évi kétmillióra növekedett látogatószám kiszolgálásáról és kényelméről gondoskodó infrastruktúra kiépítése 1998-ban fejeződött be.


Az idők során többször felmerült, hogy bővítenék az amerikai elnökök „Hall of Fame”-jét (hírességek csarnoka), legutóbb Ronald Reagen halálakor tettek javaslatot a törvényhozásban egy újabb arc – természetesen Reagené – elhelyezésére, de ezt is, mint minden ezelőttit a Nemzeti Park szolgálat „A fal megtelt” indoklással utasította el. Máig sok heves vitát vált ki egyébként a szobor együttes elhelyezése, hiszen a terület és maga a Rushmore hegy egykoron a Dakota indiánok tulajdonában volt, és az állam kisajátítással tette rá a kezét, amit sokan azóta is nehezményeznek. Ennek ellenére  tény, hogy az Egyesült Államok egyik leglátványosabb – és kétségkívül legmonumentálisabb – műemlékéről van szó. Kevesen tudják azonban, hogy a szobrokat eredetileg derékig tervezték kifaragni, de pénzhiány miatt meg kellett elégedniük az arcképek elkészítésével. Hiába no, még odaát a nagy vízen túl is akadhatnak gondok a költségvetéssel, nem csak idehaza. Bár ez nem nyugtat meg senkit gondolom…


Nagyobb térképre váltás

Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.