A legtöbben Pennsylvaniában telepedtek le, s ma is úgy élnek, mint bevándorlásuk idején. Mindennapi életüket a közösségi „Ordnung” szabályozza. Természetesen az erőszakmentesség eszméjének jegyében következetesen pacifisták, soha nem fognak fegyvert. Ebben az egy dologban még a Bibliánál is szigorúbb a felfogásuk, ugyanis Dávid király már pásztorfiú korában is fegyverrel vágta le Góliát fejét, később pedig igen csak részt vett a folytonos háborúkban népének fennmaradásáért, sőt Izrael és Júda földjének egyesítéséért. A későbbiekben is a Hanukát megelőző harcokban hullottak a görög-szír fejek, mint a záporeső.

Szigorúan a Biblia szerint igyekeznek élni az amishok. A Bibliában nem volt elektromosságra példa, tehát nem vezetik be falvaikba az áramot. A Szombatot tartják, de nem a zsidó Sabat-szabályok szerint, hanem ahogyan a 16. században a német Biblia-fordítók értelmezték. Vagyis német-módra. Úrvacsorát tartanak, előtte pedig megmossák egymás lábát. Ez a formailag is megmutatkozó alázat vezeti mindennapjaikat is. A férfiak kalapban járnak, a nők fejkötő alá rejtik hajukat. Nem térítenek, de szívesen fogadnak vendégeket. Nem félnek a világ hatásától, sőt megengedik, hogy a tizenhat éves fiúk egy évig a világban éljenek, és csak saját akaratuk szerint térjenek vissza. És nagyrészt visszatérnek.
HarmoNet tipp: Látogass el Afrikába, egy vizilófogásra! >>
Iskola
A nevelés hatása erősebb, mint a világé. Olyan közösségben nevelkednek, ami visszavárja őket. Saját iskolájuk van, osztatlan termekben tanulnak, tehát nem korosztálytól függ, mi marad meg a gyermek elméjében, mert miközben saját feladatát végzi, hallja a nagyobbak feladatait is, tehetséges kisgyerek már hat évesen megtanulhatja az egyszeregyet, az osztást, míg a másik, később érő, csak 12-13 éves korában gyakorolja be ugyanazt az anyagot. Nem kell sietni az anyag elsajátításával, hiszen nem fognak számítógép mellett vagy bankokban dolgozni, kinn a mezőn, a földön teszik értékessé a tudásukat. Mezőgazdaságból élnek. A nők fehér, kék és fekete színt viselnek.
HarmoNet tipp: Magyar cigány vagyok – magyar zsidó vagyok >>
Rokonházasságok
Hát bizony, itt sem értelem szerint használják a Bibliát. Miközben Mózes kifejti, milyen távoli rokonok számára is tilos a házasság, ők zárt rendszerük miatt gyakran egy családból házasodnak, gyermekeket nemzenek, és ezzel örökletes betegségeket adnak tovább. Nem volt olyan rossz ötlet a középkorban fennálló első éjszaka joga ebből a szempontból a paraszti családokban gyakran az elsőszülött gyermek igencsak tehetséges főúri apjának képességeit is továbbvitte. Úgyis ez a gyermek örökölte a földet, a többinek más életformát szántak. Hát az amishoknál ilyen vérfrissítés ki van zárva. Egyrészt nem távoznak el a falvaikból, másrészt keményen figyelik egymás életmódját. Ha degenerált apa nemzi az első gyereket, degenerált lesz a többi is, hiszen a házasságok az „égben” köttetnek, nem lehet otthagyni a házastársat. Mostanában mégis lehetőséget adtak fényképezésre, filmezésre, kutatásra, sőt, örvendtek egy klinika alapításán, ahol éppen ezeket az elferdüléseket vizsgálják és próbálják kezelni, hiszen gyakori a törpeség, a szellemi fogyatékosság.

Nyelv
Saját nyelvük van, ez a pennsylvaniai holland (Platt). Németek és hollandok leszármazottjai. A 17. században a katolikus egyházzal szakító protestáns papok egy része Svájcba ment, hiszen ott Kálvin már elvégezte a tisztító munkát, kidobálták a képeket a templomokból, a következő lépés csak az volt, hogy magát a templomot, mint intézményt is megszüntették. Amman nevű pap követőiként lett amish a népük neve. Minden ház, sőt minden ember maga Isten templomává lett. Ezeknek a szigorú papoknak a követői hajóra szálltak 1720 és 1770 között, és egyre többen érkeztek meg a szabad földre, Philadelphia kikötőjébe, majd Pennsylvániában telepedtek le. Nyelvük és életformájuk nemigen változott, mind a mai napig lovaskocsival járnak, nem használnak gépkocsit, de nincs bennük az az idegengyűlölet, amely más országban a szombaton gépkocsival utazókat kővel hajigálja. Nem félnek a vendégek más életformájától, tisztelik azt és ragaszkodnak a sajátjukhoz. Tökéletesen megbíznak Isten igazságosztó jóságában.
Lehet, hogy valóban ez a lélek szabadsága?
Dobosy Ildikó



