Scheer Katalin Tangó metronómra című regényében egy család történetét, a címhez hűen, feszes és szenvedélyes stílusban meséli el. Adi és Éva – a két lánytestvér – életútját követheti végig az olvasó, hogyan gondolkodnak szüleikről, hogyan viselik anyjuk abúzusait, milyennek látják magukat a másikban. A történet során – a 70-es, 80-as évek vidéki és fővárosi világában – olykor valóban egyé válnak, kiegészítve egymást olyanokká lesznek, mint az animus és az anima egy testben. Úgy forrnak egybe, mint a külső és a belső szerző, akinek saját világában a megtörtént és kitalált elemek ebben a cselekményfolyamban válnak kerek egésszé.
Az álom és a valóság, az élni akarás és a halálvágy lüktetnek végig a regényben, melyek mentén a gyermekből felnőtté váló Adi és Éva megtalálja saját értékeit, hiányosságait, azt a kapcsot, amely összeköti őket családjuk minden tagjával. A generációkon átívelő titkok és igazságok bennük válnak értelmezhetővé, megszakítva a transzgenerációs traumák folyamát.
Scheer Katalin szereplői az egymásra és a másikra való folytonos reflektálásukban válnak teljes alakká, átlépve e regénykeret határait, meghatározva életútjukat és a választ a regénymottóra:
„Hogy ki vagyok, azt a sors jobban tudja, mint én.”
Beszéld el... sorozat
Kiadta: Noran >>



