Sajátos módon ünneplik Észak-Indiában a tavasz eljövetelét. Pont olyan színpompával, mint a mi húsvéti tojásainknál, csak éppen nem tojást festenek, hanem egymást. A kétnapos ünnep második napján szinte kitör az őrület, repkednek a festékbombák, folyik a színes olaj és a tinta. Mi ennek az eredete?

Szerte a világban, ahol az időjárás változása jelentősen befolyásolja az élet ritmusát, a megélhetésért folytatott munka rendjét, megünneplik a tél végét, a meleg, termékeny idő kezdetét. Az évszakos váltakozása Indiában csak az északi területekre jellemző. Dél-Indiában csak a meleg és a még melegebb időszakok váltják egymást, nincs tehát mit ünnepelni a valójában nem is létező tél elmúlásán, a hideg idő nem befolyásolja az élet rendjét.

Észak-Indiában azonban igenis létezik a mi fogalmaink szerinti tél is. Aki már utazott a turista idény kellős közepén, azaz télen Észak –Indiába, az tudja, hogy bizony kellemetlen hidegek vannak időnként. A szimpla ablakok, a kőpadló és a fűtés hiánya is csak kiemeli a reggeli 3-4 fokos hideget a fővárosban. Északabbra és főleg a hegyekben a hó gyakoribb látvány, mint nálunk, a hófúvás és a fagy gyakori jelenség a téli időszakban. Nem csoda tehát, hogy ezen a területen is megünneplik a tél elmúlását, a meleg idő beköszöntét.


A hindu valláshoz kötődő ünnep leggyakoribb elnevezése: Hólí

Két napig tart. Időpontját, hasonlóan a Húsvéthoz, a hold járása határozza meg. Érdekes, hogy 2008-ban pontosan egybeesik a Húsvéttal (március 22-23.).
Az első nap a tűzgyújtás időszaka. Minden közösség kiválaszt egy szabad területet, ahol óriási máglyát rak. Az aznapi ünnep e köré a tűz köré szerveződik. Fénypontja a rosszat, a sötét és gonosz erőket szimbolizáló Hóliká démon elégetése.

A Hólí ünnep második napja a színek ünnepe.

Hagyományosan gyógynövényekből készült színes porokat dobálnak egymásra az emberek. Eredetileg valószínűleg a rontás, a betegség elűzését szimbolizálhatta ez a tevékenység. Költők énekelték meg a tavaszi színek ünnepét, táncdarabokat, drámákat írtak erről a valamikor kedves szokásról.

Mára azonban e hagyomány elkorcsosult változata, főleg a nagyvárosokban kifejezetten őrült nappá változtatja a Hólí másnapját. Aki egyáltalán kimerészkedik az utcára, a legrosszabb ruháját veszi fel, hiszen minden szörnyűségre el kell készülnie.

Elszabadulnak az indulatok
Repülnek a festékkel töltött üvegek, külön erre a célra készített színes vizet szóró bombák, az olajfesték, a tintapatron, a nyomtató festékes kazettája stb. Ilyenkor áll bosszút a diák a tanáron, a szomszédok egymáson… Elszabadulnak az indulatok, sokszor már kontrollálhatatlanok az események. Repülnek a később lemoshatatlan festékek, amik aztán hetekig nyomot hagynak az ember arcán, kezén és sokszor a hajból sem jönnek ki. Nem beszélve arról a sok balesetről, ami egy-egy ilyen ünnepi nap eredményeként történik.

Dél-Indiában nincs hagyománya ennek az ünnepnek, csak rossz híre.
Személyes emlékem, hogy mikor Dél-Indiában, Madrászban (jelenlegi nevén Chennai) tanultam, a Hólí közeledtével az iskola igazgatósága külön felhívta az észak-indiai diákok figyelmét arra, hogy tilos a dobálózás, nincs tanítási szünet és senkit nem akarnak színesre festve látni…

Mindezek ellenére a Hólí nagy ünnep Észak-Indiában és szerte a világban, amerre indiaiak, és Indiát szeretők élnek. Magyarországon is ünnepelhetjük, persze finomabb, élvezhető körülmények között.

HarmoNet tipp: Siva, a táncos isten>>>

Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.