Elsüllyedt világok. Legenda? Valóság? Mindenki maga dönti el, egy biztos: Elgondolkodtató egy olyan világ, ahol nem éhezünk, nem fázunk, és mindenki számára egyenlően elérhető minden földi kincs. Vajon csak Platon ideájában létezett? Lehetetlen lenne az emberi világban megvalósítani az igazságosságot?

Mindenki megvizsgálhatja saját környezetében, családjában, vajon képesek-e békében élni, ha a világból folyamatosan támadó versenyszellem, birtoklási vágy ingereit kiküszöböljük. Szép perceinkben szeretnénk ilyen világban élni. Nem kellene tüzelőanyag után kutatni, kivágni a fákat, feleslegesen megölni az állatokat bőrükért, bundájukért. Aztán az unalom, a butaság, a szenvedélyek láncolata újra teremtené a harcot, mint már a legkorábbi ismert kultúrák idején is. És összeomolna világunk, mert bár azt gondoljuk, csak a szívünk szenved, valójában még az óceánok viharai, a földmozgások is együtt szenvednek velünk. A legerősebb földmozgások most is éppen a világ vezető hatalmát fenyegetik.

Atlantisz is elsüllyedt - úgy mondják – egy özönvíz miatt, de a bibliai özönvíz is akkor következett be, amikor az emberek szívében elhatalmasodott a gonoszság, a birtoklási vágy.
„Az az igazi, ha a teámat nem én készítem el, hanem csak csöngetnem kell, és valaki behozza számomra.” Ez a rabszolgatartás első lépése, és rabszolgákat csak súlyos háborúkban lehet szerezni. S ha nekem rabszolgám lehet, kevés választ el attól, hogy én is valaminek a rabszolgájává váljak. Ha környezetünkben valamit megsértünk, az egész világon valamilyen változást hozunk létre.

Atlantisz bölcsessége
Aki azonban képes saját életéből, szívéből kiengedni az önzést, a birtoklási vágyat, a féltékenységet, annak egyszerűen van ideje a bölcsességgel foglalkozni. Atlantisz példáján ezt tanítja azóta is minden ezoterikus tanítás.

A bölcsesség sosem tanít fegyverhasználatot
 „Üresítsd ki magad!” „Ismerd meg magad!” A bölcsesség sosem tanít fegyverhasználatot. Nem a másik embert akarja megváltani, hanem önmagát megismerni. És kétségkívül, ott találkozni fog minden kísértéssel, de nem képzeli, hogy azt a másikon – esetleg a szomszédján vagy a feleségén – kell leverni. A fegyver pedig még senkit se tett boldoggá. A tudat hatalmának bölcsességét pedig az atlantisziaktól az egyiptomi fáraók, onnan pedig a görög bölcsek vették át, és tanították azoknak, akiknek volt fülük a befogadásra.

A természet csodás világát mindenkinek egyaránt joga van felhasználni. Minden élőlénynek. Ha lóháton sétálunk, nem sértjük meg a ló szabadságát, ha kutyát, macskát háziasítunk, nem vétünk a kozmosz törvényei ellen. Kertet ápolhatunk, virágot ápolhatunk, ha nem cégalapítás céljából tesszük. Miért kellene elkeríteni a kertünket, ha a szomszédunk ugyanolyan kertet ápol? Kit zavarna a gyerekek hangos zsivaja, ha nem kell őket szobába zárni, nem kell félteni a forgalomtól, játszhatnak a szabadban? Csak a mi kultúránk zárja a gyereket egyik börtönből a másikba. Autóval szállítjuk, a lakásba nem engedjük be a barátait, ideje nagy részét az óvoda, iskola zárt falai között tölti.

Platon még az Atlanti-óceán területén képzelte Portugália, Afrika és Közép-Amerika között. „Herkules oszlopain túl”, az atlantisziak jól ismerhették a Földközi-tenger világát. De hát Platon görög volt, s Egyiptom, a közvetítő közelebb volt ismereteihez, mint a Távol-Kelet. Honnan került hát éppen a Távol-Keletre, Indiába, Kínába, sőt Tibetbe az ősi bölcsesség? Tibet teljesen zárt terület volt a 19. századig, a buddhizmus, a tao tanításai mégis ugyanabból a forrásból származnak, mint az egyiptomiaké. Önfegyelem, türelem, a szenvedélyek megzabolázása: itt kezdődik minden beavatás. Egyre több bizonyíték merül fel, hogy Atlantisz éppen távol-keleten, a Bahamáknál lehet megtalálni.

Kutatás
Platon óta minden korban keresték Atlantiszt, és 1940-ig a platoni elképzelés szerint, a Földközi-tenger közelében. 1940-ben megjósolták, hogy 1968-69-ben újabb kutatások indulnak. És 1968-ban a Karib-tenger térségében a repülőgépek különleges épületeket vettek észre kiemelkedni a tengerből. A búvárok emberi építményeket találtak az előre megjósolt Bahamák közelében. Épületek, utak, falak, piramisok képei kerültek elő.

Platon Kritiasztól vette át a történetet, akinek nagyapja, Szolóntól hallotta. Szolón állítólag Egyiptomban tanult, és Szaisz papjai avatták be a titokba. Platon saját etikáját támasztotta alá Atlantisz történetével, hiszen az ő tanításai mindenkor a tökéletesen etikus viselkedést feltételezik.

Dobosy Ildikó
Foto: innoxiuss

Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.