Mindenki megvizsgálhatja saját környezetében, családjában, vajon képesek-e békében élni, ha a világból folyamatosan támadó versenyszellem, birtoklási vágy ingereit kiküszöböljük. Szép perceinkben szeretnénk ilyen világban élni. Nem kellene tüzelőanyag után kutatni, kivágni a fákat, feleslegesen megölni az állatokat bőrükért, bundájukért. Aztán az unalom, a butaság, a szenvedélyek láncolata újra teremtené a harcot, mint már a legkorábbi ismert kultúrák idején is. És összeomolna világunk, mert bár azt gondoljuk, csak a szívünk szenved, valójában még az óceánok viharai, a földmozgások is együtt szenvednek velünk. A legerősebb földmozgások most is éppen a világ vezető hatalmát fenyegetik.
Atlantisz is elsüllyedt - úgy mondják – egy özönvíz miatt, de a bibliai özönvíz is akkor következett be, amikor az emberek szívében elhatalmasodott a gonoszság, a birtoklási vágy.
„Az az igazi, ha a teámat nem én készítem el, hanem csak csöngetnem kell, és valaki behozza számomra.” Ez a rabszolgatartás első lépése, és rabszolgákat csak súlyos háborúkban lehet szerezni. S ha nekem rabszolgám lehet, kevés választ el attól, hogy én is valaminek a rabszolgájává váljak. Ha környezetünkben valamit megsértünk, az egész világon valamilyen változást hozunk létre.
Atlantisz bölcsessége
Aki azonban képes saját életéből, szívéből kiengedni az önzést, a birtoklási vágyat, a féltékenységet, annak egyszerűen van ideje a bölcsességgel foglalkozni. Atlantisz példáján ezt tanítja azóta is minden ezoterikus tanítás.

A bölcsesség sosem tanít fegyverhasználatot
„Üresítsd ki magad!” „Ismerd meg magad!” A bölcsesség sosem tanít fegyverhasználatot. Nem a másik embert akarja megváltani, hanem önmagát megismerni. És kétségkívül, ott találkozni fog minden kísértéssel, de nem képzeli, hogy azt a másikon – esetleg a szomszédján vagy a feleségén – kell leverni. A fegyver pedig még senkit se tett boldoggá. A tudat hatalmának bölcsességét pedig az atlantisziaktól az egyiptomi fáraók, onnan pedig a görög bölcsek vették át, és tanították azoknak, akiknek volt fülük a befogadásra.
A természet csodás világát mindenkinek egyaránt joga van felhasználni. Minden élőlénynek. Ha lóháton sétálunk, nem sértjük meg a ló szabadságát, ha kutyát, macskát háziasítunk, nem vétünk a kozmosz törvényei ellen. Kertet ápolhatunk, virágot ápolhatunk, ha nem cégalapítás céljából tesszük. Miért kellene elkeríteni a kertünket, ha a szomszédunk ugyanolyan kertet ápol? Kit zavarna a gyerekek hangos zsivaja, ha nem kell őket szobába zárni, nem kell félteni a forgalomtól, játszhatnak a szabadban? Csak a mi kultúránk zárja a gyereket egyik börtönből a másikba. Autóval szállítjuk, a lakásba nem engedjük be a barátait, ideje nagy részét az óvoda, iskola zárt falai között tölti.
Platon még az Atlanti-óceán területén képzelte Portugália, Afrika és Közép-Amerika között. „Herkules oszlopain túl”, az atlantisziak jól ismerhették a Földközi-tenger világát. De hát Platon görög volt, s Egyiptom, a közvetítő közelebb volt ismereteihez, mint a Távol-Kelet. Honnan került hát éppen a Távol-Keletre, Indiába, Kínába, sőt Tibetbe az ősi bölcsesség? Tibet teljesen zárt terület volt a 19. századig, a buddhizmus, a tao tanításai mégis ugyanabból a forrásból származnak, mint az egyiptomiaké. Önfegyelem, türelem, a szenvedélyek megzabolázása: itt kezdődik minden beavatás. Egyre több bizonyíték merül fel, hogy Atlantisz éppen távol-keleten, a Bahamáknál lehet megtalálni.

Kutatás
Platon óta minden korban keresték Atlantiszt, és 1940-ig a platoni elképzelés szerint, a Földközi-tenger közelében. 1940-ben megjósolták, hogy 1968-69-ben újabb kutatások indulnak. És 1968-ban a Karib-tenger térségében a repülőgépek különleges épületeket vettek észre kiemelkedni a tengerből. A búvárok emberi építményeket találtak az előre megjósolt Bahamák közelében. Épületek, utak, falak, piramisok képei kerültek elő.
Platon Kritiasztól vette át a történetet, akinek nagyapja, Szolóntól hallotta. Szolón állítólag Egyiptomban tanult, és Szaisz papjai avatták be a titokba. Platon saját etikáját támasztotta alá Atlantisz történetével, hiszen az ő tanításai mindenkor a tökéletesen etikus viselkedést feltételezik.
Dobosy Ildikó
Foto: innoxiuss



