Három kisgyermeknek megjelent Szűz Mária Fatimában. Mindez 90 évvel ezelőtt történt, és azóta Fatima is belépett a szent helyek és zarándoklatok célpontjai közé.

A fatimai jelenések 90. évfordulóját százezrek ünnepelték eddig meg a portugáliai kisvárosban., ahol a zarándoklat mellett, konferenciát is rendeztek, sőt bazilikát is avattak a közelmúltban. Fatima, a népszerű zarándokhelyek egyike „legyőzte a világ hitetlenségét, a hatóságok ellenállását és az egyház fenntartásait”- fogalmazott Angelo Sodano bíboros az ünnep során elhangzott miséjén.

De vajon mi vezérli el évről évre zarándokok sokaságát, miben rejlik a fatimai titok? S miért pont itt adott hálát II. János Pál pápa Máriának azért, hogy túlélte az őt ért merényletet?

A fatimai jelenések
1917-ben egy portugáliai kisváros, Fatima közelében hat jelenés történt, melyről 13 évvel később a római katolikus egyház úgy nyilatkozott, hogy a Szűzanya jelenései voltak.

A fatimai látnokok, a 10 éves Lucia, a 9 éves Francisco és a 7 éves Jacinta nyájat őrzött a kisváros közelében, egy Cova da Iria nevű helyen, ahol déli imádságukat követően sugárzó fényt láttak. Egy női alak, aki kezében rózsafüzért tartott , s kérdésükre azt közölte velük, hogy az égből jött, jelent meg előttük.

Lucia, későbbi emlékezéseiben így írt a jelenésről:
 „Egészen fehér ruhába volt öltözve, ragyogóbb volt, mint a nap.(…)A jelenéstől meglepődve megálltunk. Olyan közel álltunk, hogy a fényen belül maradtunk, amely a jelenést körülvette, és amelyet kisugárzott. A távolság mintegy másfél méter volt.”  A női alak arra szólította fel őket, hogy sokat imádkozzanak, és arra is megkérte őket, hogy miden hónap 13. napján keressék fel ugyanazt a helyet.

Lucia ebben a visszaemlékezésben beszél először arról is, hogy már 1915-16-ban is voltak kisebb látomásaik: ”szemünk előtt a fák fölött egy levegőben úszó alakot láttunk, mintha hószobor lett volna…”, később pedig angyal szólt hozzájuk, aki arra kérte őket, imádkozzanak sokat, mindent, amit tudnak ajánlanak fel istennek a bűnösök megtéréséért.

Az 1917-es jelenések még ötször megismétlődtek az adott időpontokban. De vajon miről lehetett szó a találkozások során?

A fatimai titkok
Szent Szűz arról beszélt a gyerekeknek, hogy sokat fognak szenvedni, de Isten kegyelme megerősíti őket; áldozataikat pedig a bűnösökért hozzák Jézus iránti szeretetük jeleként, és a Szent Szűz szeplőtelen szívén esett sérelemért.

A jelenések során a női alak megmutatta nekik a poklot is, egy föld mélyén lévő lángtengert, benne a fájdalomtól szenvedő kárhozott lelkekkel és ördögökkel. Elmondása szerint Isten meg akarja alapítani a földön Szeplőtelen Szívének tiszteletét azért, hogy megmentse ezeket a lelkeket a pokoltól. Ehhez azonban meg kell tenniük néhány dolgot az embereknek, és akkor béke lesz. Többek között abba kel hagyniuk Isten bántását, különben XI Pius pápasága alatt újabb háború köszönt majd a világra. Oroszországot fel kell ajánlani a Szent Szűznek, de az oroszoknak meg is kell térniük, különben elterjesztik tévtanaikat a világon, háború és egyházüldözések veszik kezdetüket.
A hallottak hatására a gyerekek úgy döntöttek, hogy a napi imádságaik mellett, kötelet erősítenek a derekukra vezeklésként. Szenvedéseiket azonban tovább tetézte a külvilág nyomása, hol szentnek, hol hazugnak, boszorkánynak nevezve őket, később pedig saját szenvedéseik, hiszen Jácinta és Ferenc fiatal gyermekként haltak meg. Betegségükhöz kapcsolódó szenvedéseiket szintén felajánlották a bűnösök megmentéséért.

A jelenések híre
Lucia visszaemlékezéseiben beszámolt arról, hogy hamar híre ment az eseményeknek, s még a gyereke családja is sokáig úgy hitte, hazudnak. Később letartóztatták őket, és a prefektus szintén állításaik visszavonására akarta kényszeríteni őket, melyet megtagadtak. Helyi plébánosuk meg volt arról győződve, hogy a nagy titkolózás arra utalhat, hogy a sátán kísérti őket; eközben pedig a hatóságok erőszakkal igyekeztek megakadályozni csodák helyére özönlő zarándokokat.

Csoda égen és földön
Az utolsó jelenést, melyre 1917. október 13-án került sor a gyerekeken kívül már 30-70 ezer ember láthatta. A megjelenő hölgy a Rózsafüzérek Királynőjének nevezte meg magát, és arra kérte a megjelenőket, hogy állítsanak kápolnát tiszteletére, s minden nap imádkozzanak el egy rózsafüzért. Egyúttal beszélt arról is, hogy a háborúnak hamarosan vége lesz.

Végül a szemtanúk egy káprázatos csodáról számoltak be, mely során a Nap átváltozott, szabad szemmel is meg lehetett nézni: „Kitárta kezeit, és mintegy szétszórta velük a nap sugarait. Közben fölemelkedett, és fényét visszatükrözte a nap”
A napcsoda után a fatimai jelenések Portugáliában a figyelem középpontjába kerültek.

Fatima a jelenések után
A három gyermek közül Lucia maradt életben, a másik két gyermek spanyolnáthában halt meg. Lucia később apácaként élt tovább egy rendházban, és 1925-29 között újabb jelenésekben volt része. Elöljáróinak hatására visszaemlékezéseiben tárta fel a fatimai eseményeket.

Fatima 1917-óta zarándokhellyé vált, 1919-ben pedig elkezdték a Jelenési kápolna építését. A katolikus egyház 1930. október 13-án Isteni Gondviselés című rendeletében a jelenéseket hivatalosan is elfogadta, és engedélyezte a Szűzanya tiszteletét Fatimában.

Az idézett szövegek forrása: Fatimáról beszél Lucia nővér (fordította és szerkesztette: P. Kondor Lajos és Ruttmayer Ince) 1992.

Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.