Igaz, a teljes illúzió kedvéért jobban tesszük, ha nem vesszük észre a gátat, ami a szigetet már 1879 óta összeköti a szárazfölddel és azt a három és fél millió turistát, aki hozzánk hasonlóan magányos és misztikus élményre vágyik.
Részesülni a kegyelemből
A 19. századi romantikus festő ecsetjére vagy író tollára méltó a színtér: a parányi sziget, és a tenger fölé 78 méterrel magasodó, zord sziklafalra épített ezeréves kolostor, ami egyúttal a Szent Mihály arkangyal kultusz első helyének is számít. Nem véletlen, ha a romantikát idézzük meg, hiszen ennek a stílusnak a legnagyobb írója az a valaki, aki már 1836-ban kampányt indít azért, hogy a szigetet és a kolostort műemlékké nyilvánítsák, vagyis nem más, mint Victor Hugó.

A kolostorhegyen található egy Szent Mihály arkangyal nevét viselő szentély is, amit az 5. században állítottak, mert azon a helyen több pásztornak is megjelent. 700-ban viszont megjelent Avaranches püspökének is, Aubertnek és megparancsolta neki, hogy emeljen számára kápolnát. Ő rakatta le az alapokat, de a munkálatok évszázadokig tartottak, hiszen mindig szükség volt bővítésre vagy újjáépítésre, és ezek a változtatások magukon viselik az építők korának stílusjegyeit.
Szent Mihály meginti az engedetlent
De az égi seregek vezére, Szent Mihály hiába jelent meg Aubertnek, a püspök először engedetlennek bizonyult és nem az égi intés szellemében járt el. Ezért az arkangyal megjelent másodszor is. Akkor aztán egyértelmű jelet hagyott, és ahogy figyelmeztetően megkocogtatta az idős férfi fejét, mutatóujjával lyukat égetett a püspök kalapjába. Ez végre tettre sarkallta a lomha, ámbár derék atyát, és 708. október 16-án fel is szentelték a kolostor első templomát.
A stílusok lármájának Bábel tornya
Akár úgy is tekinthetünk erre a vallásos kegyhelyre és bencés kolostorra, mint egy rövid áttekintésre a nyugati civilizáció kezdetének templomépítészetéről, ami csigaházszerűen mutatja a stílusbeli változásokat. Hiszen az építők sehogy máshogy nem terjeszkedhettek: mindig csak felfelé...
Még kétszáz évvel később, az ott épült bencés rendi kolostor a normann és preromán építészet stílusjegyeit kezdte magán viselni, ami közelebbi összefüggésben állhat azzal a ténnyel, hogy a sziget stratégiailag fontos lett számukra a normannok számára, amikor elfoglalták a Cotentin-félszigetet. A 12. században hozzáépítettek ehhez a kolostorhoz nyugati és déli oldalon. A 13. században viszont a francia király adományának köszönhetően megépült az első gótikus rész is, amelynek ’Merveille’, azaz csoda volt a neve és két háromemeletes épületből állt, és amelynek felső részében található a kolostor és az ebédlő.
A hely megváltástörténete
A százéves háború kikényszerítette az újabb építkezést és erődöt építettek hozzá, ami csaknem harminc évig sikeresen teljesítette is a küldetését. A francia forradalom alatt is ez a világi hadakozás nyomait viselő gondolkodás nyomta rá a bélyegét a helyre, mert ekkor börtönként használták az apátságot, akik így a világ egyik legkülönlegesebb helyén raboskodhattak.
Az erődítmény kolostor délnyugati oldalán már a középkortól kialakulóban volt egy város, ami meg is őrizte annak a kornak a jellegét, és ahol a mai zarándokok megpihenhetnek. Számtalan gyönyörű műalkotás örökíti meg ezt a szépséges zarándokhelyet, többek között a bayeux-i szőnyeg is, ami kb. 1080 körül készült, és ami megerősíti azt a státust, ami ezt a világi helyet az égivel köti össze.

A kolostorerődítmény csak sokkal később, akkor nyerte vissza eredeti funkcióját, amikor 1966-ban a szerzetesek az első kegyhely ezeréves jubileumáról megemlékeztek, és egy vallási közösség visszaköltözhetett az apátság falai közé — így folytatódik az imádság és az Istennel való kapcsolat.
Árvay Alica



