
A blueszal egy Németországból sugárzó katonai rádión keresztül ismerkedett meg, amikor pedig meghallgatta John Lee Hookertől a Live at Newport című albumot, eldöntötte ez az a zene, amit ő is művelni szeretne. 20 éves volt, amikor elveszítette édesanyját, egy évvel később pedig a nagymamáját is, akiknek oly sokat köszönhetett.

1964-ben csatlakozott a korábban a The Rocking Strings néven játszó csapathoz, amelyben a nagyon tehetséges Eelco Gelling gitáros „vitte a prímet”. A Cuby + Blizzards (sokszor így írták a nevüket) a brit rhythm and blues stílusában kezdett játszani, ahogy a korai Rolling Stones és a Pretty Things.

1965 őszén jelent meg az első kislemezük, majd egy évvel később a Desolution című debütáló albumuk, amelyen saját szerzeményeik mellett John Lee Hookertől ismert dalokat és Eddie Boyd klasszikust is játszottak. Ezen a korongon már megmutatták, hogy Európában nem csak az angolok képesek dögös bluest nyomni.

Az 1967-ben piacra dobott Groeten Uit Grollo című LP-jükön még összeszedettebb volt a hangzásuk, ezen még inkább érződött a Chicago blues átütő ereje. A Hollandiában szereplő Eddie Boyd-nak, a kiváló amerikai blues zongoristának a Praise The Blues című albumán is játszottak a fiúk.

A Cuby + Blizzards zenekar a 70-es évek elejéig jelentette meg az albumait, de a legjobb munkáikat kétségtelenül a 60-as években készítették. A felállásuk is gyakran változott, míg végül 1973 nyarán feloszlottak. Később még néhányszor megpróbálta néhány vállalkozó szellemű zenész újraéleszteni a bandát, de ez már nem sikerült maradéktalanul.

Ami hősünket illeti, több formációban is megfordult az idők során: Red White ’n Blues, Harry Muskee Band, Muskee Gang és egyszerűen Muskee. Sokat turnézott a világban, de arra is szakított időt, hogy műsort vezessen a Radio Drenthe adón. Sőt, Amerikába is elment, hogy kutatómunkát végezzen, természetesen a blues gyökereit szerette volna még jobban megismerni.

A hollandiai Grolloo városában Harry „Cuby” Muskee tiszteletére 1997-ben szobrot állítottak.



