
A másfél métert éppen csak meghaladó "magasságú" Steve, aki az ének mellett gitározott is, 1964-ben zenekart alapított az azóta szintén halott Ronnie Lane basszusgitárossal, Jimmy Winston billentyűssel és Kenney Jones dobossal. Miután a zenésztársak sem voltak éppen szálfa méretű legények, elnevezték hát magukat Small Facesnek, azaz Csöpp Arcoknak.

Nos, ezekből a csöpp arcokból, de nem csöpp szájakból hatalmas hangok bújtak elő - főként Steve jóvoltából, bár a vokál sem volt éppen utolsó. Az 1964-es indító felvételük, a Whatcha Gonna Do About It, majd az 1965-ös Sha, la, la, la-le, az All or Nothing, a My Minds Eye hallatán érthető, hogy belopództak nemcsak a brit rajongók szívébe. Kicsit később az Itchycoo Park és a Lazy Sunday is nagy siker lett, ám kiderült, hogy ezzel vége is a kitűnő együttesnek.

A hatvanas évek végén a popzenében megindult az erjedés, megkezdődött a supergroupok korszaka. Az elsők között jött létre a Small Faces "jogutódja", a Faces valamint a Humble Pie. Ez utóbbit Marriott szervezte Peter Framptonnal, a Herd együtes énekesével és gitárosával. A többiek Rod Stewarttal, Ron Woodal együtt a Facesben folytatták.

A Humble Pie "dögösebb" hangzású volt a Small Facesnél. Több kitűnő lemezt készítettek, de egyik sem került a listákra. Az As Safe az Yesterday és a Performance - Rockin’ The Fillmore - ettől függetlenül ma is szép emlékeket idéz.
Frampton hamar kiszállt, az együttes 1974-ben feloszlott. Steve Marriott ezután szólóban próbálkozott, de valljuk be, nem sok sikerrel. Közben ismét összetrombitálta a Small Facest, de azt a bizonyos töltött káposztát már nem lehetett újra melegíteni, turnéjukat nem fogadta kitörő lelkesedés. All Stars néven is szervezett egy rövidéletű együttest, amelyben feltűnt Alexis Korner, a brit blues egyik királya is.

Steve a kilencvenes évek elején a szebb jövőt tervezgette, ismét összejárt és közös buli-terveket szövögetett Peter Framptonnal. 1991. április 20-án azonban állítólag égő cigarettával a szájában elaludt. Részeg volt-e vagy sem, ez ma már nem kideríthető, szomorú tény azonban, hogy a ház leégett, s benne pusztult Marriott is.



