A blueslegenda, akit "Gypsy of the Blues" (a blues cigánya) néven emlegettek, valószínűleg figyelmetlenül fordult meg az úton, egy busz előtt, s már nem lehetett elkerülni az ütközést. A busz felborította és métereken át tolta maga előtt az autót. Kirkland a kórházba szállítása után belehalt sérüléseibe.

A magas kort megért bluesveterán természetesen egyik koncertjére tartott, s maga vezette Ford Taurusát. Nem ő az egyetlen e műfajban, aki idős korára sem vonult vissza hintaszékébe…

Jamaicában született 1923-ban, Alabama államban volt gyerek, azután Indiana érintésével érkezett meg Detroitba, ahol tartósabban letelepedett, majd a Georgia állambeli Maconba költözött. A negyvenes évek évégétől 1962-ig John Lee Hookerrel turnézott, akit aligha kell bemutatni. Éveken keresztül úti menedzserként kísérte őt.

A soul koronázatlan királyának, Otis Reddingnek is hosszabb ideig vezette a zenekarát. Rajtuk kívül is számos zenész volt „játszótársa”, köztük Little Richard, Ben E. King, Ruth Brown és Little Johnnie Taylor. Lemezt készített a King Curtis Banddel.

Egyszer, - a nyolcvanas években mesélte - négyéves korában egy szájharmonikát kapott anyjától, aki ezzel eljegyezte csöpp gyermekét a muzsikával. Tizenkét esztendős korában a Sugar Girls Medicine Showban gitározott. Azután következtek a vándorévek Hookerrel, rengeteg helyen játszották, ami boldoggá tette, ez volt az élete.

A lemezgyártásba elég későn lendült bele igazán, ha voltak is korai albumai. A korongok számát illetően sem volt rekorder. A legsikeresebbek között emlegetik a The Devil and Other Blues Demons (1973), a Three Shades of The Bluest (valamikor a nyolcvanas években jelent meg), azután a Lonely Street (1997), a Movin’ On (1999), a Democrat Blues (2004). Tavaly közreműködött a Foghat, a nagyszerű brit blues rock banda albumán. Kapcsolatuk egyébként a hetvenes évekre nyúlt vissza. Játszott még egy európai bandával, a finn Wentus Blues Banddel. (Képünkön viszont Mick Taylorral).
A Gypsy of The Blues név azért ragadt rajta, mert állandóan bolyongott szerte az Államokban, s eljutott Európába is. Élvezte az életet, a szereplést, a munkát, a bluesnak szentelte az életét. A tragikus hétvégi szerencsétlenség hat évtizedes intenzív zenei pályát zárt le.



