Pete Quaife, a hatvanas évek egyik jellegzetes brit bandájának, a Kinksnek a basszusgitárosa is csatlakozott június 24-én a sajnálatosan nagy létszámú égi rocktársulathoz.

Bár a Kinksnek kétségtelenül a két testvér, Ray és Dave adott fazont, a 66 évesen elhunyt Pete is jelentős albumokon játszotta a basszust. S ne feledkezzünk meg a negyedik klasszikus tagról, Mick Avory dobosról sem.

Az 1943. szilveszterén Peter Alexander Greenlaw Quaife néven született fickó nem messze élt a Davies-fivérektől, így zenei egymásra találásuk „törvényszerűnek” számított. 1961. októberében hozták össze első bulijukat, egy iskolai táncos rendezvényen muzsikáltak. Akkor még Quaife barátja, John Smart volt a dobosuk. Ventures, Shadows és Duane Eddy számokat nyomtak. Egyre több helyre hívták őket a környéken, Ray Davies Quartet és Pete Quaife Quintet néven játszottak, attól függően, hogy ki szerezte a bulit! 1963-ban vették fel a Kinks nevet.


A következő évtől kezdődően aztán a brit rhythm & blues hullám többi csapatával - Animals, Yardbirds, Spencer Davis Group, Manfred Man – együtt alaposan felforgatták a zenei állóvizet, s véget vetettek a langyos slágerzene túltengésének a szigeteken. Harmadik kislemezük, az 1964-ben megjelent You Really Got Me mérföldkő volt, akárcsak a Satisfaction vagy a My Generation. Ez a nóta vadságával vette le a lábáról az ifjú nemzedéket, de ne feledkezzünk meg az olyan kis finom, a „bizonyos köröket” gyakran élesen gúnyoló dalokról sem, mint a Well Respected Man, a Dedicated Follower of Fashion, a Dandy, a Deadend Street, a Lola, a Days és még sorolhatnánk.


Pete Quaife 1966. júniusában, egy autóbalesetben a lábát törte, így egy időre elhagyta a csapatot, a helyét John Dalton vette át. A Kinksnek Pete 1969 márciusáig volt „rendes” tagja, aztán belefáradt a bandán belüli civakodásokba. A korai klasszikusok mindegyikén hallható a játéka. Nyilatkozta egyszer, hogy elkeserítette a két Davies marakodása. Ugyanakkor büszkén és boldogan emlékezett vissza a Village Green Preservation Society című 1968-as albumra, amely megfogalmazása szerint az ő karrierjének is csúcsa volt. „Ez volt az egyetlen igazi Kinks-album szerintem, amelynek megszületéséhez valamennyien hozzájárultunk” – vélekedett Pete, aki nemcsak hangszerével, hanem a vokáljával is támogatta a csapatot.
 
Amikor távozott a Kinkstől, John Dalton váltotta (az évek során nem ez volt az egyetlen személyi változás), ő pedig a Maple Oak nevű country-rock zenekarral társult kis időre. 

  

A későbbiek során nem zenélt rendszeresen, Kanadában élt évtizedek óta, grafikusként foglalta el magát. Amikor azonban 1990-ben a Kinks bekerült a Rock and Roll halhatatlanjai közé, a beiktatási ceremónián ismét beszállt társaihoz egy kis jutalomjátékra.

Kanadából két és fél évtized után rándult át Európába - Dániában válását intézte 2005-ben. Ugyanebben az évben a banda többi tagjával együtt bekerült a zene brit halhatatlanjai közé is.

A banda esze, Ray Davies 2007. decemberében a Record Collectornak nyilatkozva mesélte, hogy rá akarta beszélni egykori basszusgitárosát, hogy készítsen vele lemezt. Mint fogalmazott, nagyon boldoggá tette volna. A lap egy évvel később bedobta: a Kinks összeáll egy turnéra. Pete Quaife azonban a Biography Channel számára ugyanabban az évben adott interjújában a leghatározottabban leszögezte: soha többé, semmilyen Kinks come backben nem hajlandó részt venni. Nem sokkal ezután még egy közleményt adott ki, amelyben tudatta, hogy teljesen visszavonul a nyilvánosságtól.

Csütörtökön bekövetkezett halálát a több mint tíz éve felderített veseelégtelenség okozta. További részletekről a források nem számoltak be.


Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.