Nem tartozott a kor nagy lázadóihoz, nem csatlakozott világmegváltó áramlatokhoz. "Nem vagyok misszionárius és páncélt sem viselek" - mondta egyszer. Jim Croce, aki január 10-én lenne 60 éves, de már 30 éve halott, csendes, szinte hétköznapi muzsikus volt, szűk körök kedvence, akinek a sors csupán három sikeres esztendőt adott.

Végzetszerűnek is nevezhető, hogy a pennsylvaniai születésű, törékeny alkatú Croce azzal a Don McLeannel járt egyazon főiskolára, aki az American Pie című dalfolyamában megénekelte Buddy Holly repülőszerencsétlenségét, "a napot, amikor meghalt a zene". Jim ugyanígy végezte: 1973. szeptember 20-án egy louisianai kollégiumban lépett fel, majd aznap éjjel egy kis magánrepülőgépen utazott volna tovább, de a gép a ködös kifutópályán egy fa tetejének ütközött és lezuhant. Croce és három zenésztársa életét vesztette.
Az énekes-szerző-gitáros 1964-ben kollégiumi klubokban játszó muzsikusként kezdte pályáját, pengetett bluest, rockot, munka- és csavargódalokat. Egyik zenekarára felfigyelt az amerikai külügyminisztérium, és afrikai, közel-keleti körútra küldte őket. Az ottani élmények hatására döntötte el, hogy komolyan veszi a zenélést. Egy philadelphiai rhythm and blues-rádiónál dolgozott, majd gitártanítást vállalt egy nyári táborban, de nem tudott mit kezdeni a hippik lelkivilágával. Rövid ideig elkeseredésében még a katonai pályával is megpróbálkozott, sőt, tanított egy "problémás gyerekeket" fogadó középiskolában, majd New Yorkba költözött, és ott ismerkedett meg feleségével, Ingriddel, akivel egy hamvában holt közös lemezt is készítettek. Mivel megrémisztették őket a New York-i zavargások, vidékre költöztek. A kenyérsütés, a zöldség- és gyümölcskertészet azonban nem elégítette ki Crocét és visszatért a zenéhez.
1971-ben végre rámosolygott a szerencse: You Don't Mess Around With Jim című albuma jelentős sikert aratott, és előadóját a klubhálózat egyik kedvenc fellépőjévé tette. Egyszerű, közérthető dalaival, szerény, sztárallűröktől mentes egyéniségével sokaknak rokonszenves lett. A lemez címadó dala, valamint az Operator című szám kislemezen is toplisták élvonalába került. Egy évvel később már országos hírnévnek örvendett második nagylemezével, a Life And Timesszal, rajta egy chicagói bűnöző balladájával, a Bad Bad Leroy Brownnal. Utolsó, életében megjelent lemeze az I've Got A Name nyitódala az Utolsó amerikai hős című film zenéje lett. Kezdték széles körben felfedezni őt, filmszerepekre hívták, további filmzenéket akartak rábízni, de közbejött a végzetes baleset. Ahogy már ilyenkor lenni szokott, Croce gyorsan újra kiadott első albuma listavezető lett a Billboardnál és aranylemezzé magasztosult.
Jim Croce az elmúlt harminc évben amerikai legendává vált, amelyet felesége és fia is szorgalmasan ápol. Ingrid San Diegóban nyitott egy férje nevét viselő klubéttermet, fia, Adrian James pedig elismert rock és dzsesszmuzsikus lett.
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.