Sokszor az volt az érzésem, hogy Lowell Fulsont méltatlanul mellőzik. Az igazság az, hogy annyi kimagasló bluesgitáros és énekes között nehéz kitűnni. Végül is több mint félévszázadon át a rivaldafényben állt és ez azért nem semmi. 1993-ban azután öt Handy-díjat söpörhetett be, ami a blues Grammy-jének számít.

1921. március 31-én született a 44-es főút mentén fekvő oklahomai Tulsa városában. A családja sok zenei tehetséggel megáldott (vagy megvert?) egyénből állt. Nagyapja, aki még Fulsom-nak írta nevét, hegedült, unokafivérei egyházi méltóságok voltak, akik a szertartásokat végig énekelték, anyja és nagynénje énekelt, gitározott és táncolt. Cherokee indián apja ugyancsak gitározott.
Így Lowell - vagy kezdeti művésznevén Tulsa Red - sorsa eleve elrendeltetett. Helybéli húros együttesekben (string bands) kezdett játszani és a 30-as évek végén a country bluesénekes "Texas" Alexandert kísérte. Az énekes mellett Blind Lemon Jefferson, Lonnie Johnson és T-Bone Walker voltak rá a legnagyobb hatással. A második világháború idején a haditengerészethez sorozták be, és a kaliforniai Oaklandba került. Itt összetalálkozott a lemezproducer Bob Geddins-szel. Leszerelése után a Geddins felügyelete alatt álló független kis cégeknél jelentek meg lemezei. Az első 1949/50 táján Memphis Slim számának, az Every Day I Have The Blues-nak feldolgozásával. Ez a későbbiek fényében azért tűnt rossz választásnak, mert az ifjú B.B. King is ezzel a dallal "robbantott" és főhősünk lemezét elhomályosította.
Mellesleg akkoriban Lowell Fulson 12-tagú zenekarában egy bizonyos Ray Charles nevű ifjú csépelte a zongora billentyűit. Az 50-es évek közepén a Chess lemeztársasághoz szerződött és legismertebbé vált szerzeményével, a Reconsider Baby-vel indítottak. Ezt a számot Elvis Presley is műsorára tűzte, sokat segítve ezzel a dal megismertetésében. Szinte alig volt olyan kisebb-nagyobb lemezkiadó, ahol Fulson nem fordult meg. Valószínűleg ez a "csapodársága" sem segítette a nagyobb elismertségben.
"Lowell magában hordozta az indián kulturális örökséget, de inkább a gitár ritmusára lovagolt" - írta szép jelképpel Paul Oliver blues szakíró és kutató az egyik lemezborítójára. 1999. március 6-án hunyt el Los Angeles-ben. (Nemes Nagy Péter)
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.