Hatása egyértelműen kimutatható a rhythm and blues és a rock and roll fejlődésére, nem beszélve színpadi show-járól, melynek követői az ő utánzásával világhírnévre tettek szert.
Ő már a 30-as években olyan csípőmozgással énekelt, mint Elvis az 50-es években. A gitárszólóknál sokszor a feje felett, a háta mögött játszott a hangszerén, gyakran a húrokat a fogával pengette, ugyanúgy, mint 30 évvel később Jimi Hendrix. A gitárját viszont nem gyújtotta fel, - ezt meghagyta Jimi attrakciójának - mert abban az időben a zenészek nem kerestek olyan jól, hogy csak úgy hirtelen felindulásból lángra lobbantsák drága hangszerüket.
T-Bone szülei szintén zenészek voltak, így már három évesen a dallasi Holy Ghost Church kórusában énekelt. "Nyitott" házukban nagyon sok zenész megfordult, közülük az egyik legnagyobb hatást Blind Lemon Jefferson éneke tette a fiúra de kedvelte a zongorista Leroy Carr muzsikáját is. Tizenévesen Blind Lemon Jefferson bandájában szerepelt, itt leste el a gitárfogásokat.
A 20-as évek közepén a Dr. Breeding's Big B Tonic Show utazó revühöz csatlakozott. A csapat tagja volt Ida Cox énekes is. 1929-ben egy country-blues lemez jelent meg tőle Oak Cliff T-Bone címmel. Öt évvel később Los Angelesbe költözött, ahol sikerül álláshoz jutnia, a "Big" Jim Wynn zenekarában. 1942-től jelentek meg a lemezei saját néven, melyeket többnyire Houstonban vettek fel. Menedzserének, Huey P.Meaux-nak a visszaemlékezése szerint, nemcsak a lemezfelvétel csábította a gitárost a városba, hanem egyik barátnője is. Ha T-Bone látni akarta a hölgyet, akkor a menedzser jobban tette, ha küld egy repülőjegyet, elintézi a szállodai szobát - természetesen a hölggyel együtt - és akkor, mellesleg fel lehetett venni az újabb zenei anyagot is.
1943-ban tűnik fel a Stormy Monday Blues című szerzeménye a listákon, innen számíthatjuk a rhythm and blues megszületését! Ezen kívül még számos olyan kompozíció fűződik a nevéhez, mely a mai blues-rock koncerteknek is kedvenc darabja, mint a I'm Gonna Find My Baby és a T-Bone Shuffle.
Rendszeresen koncertező művész volt, aki a legjelentősebb blueszenészekkel játszott egy színpadon (Memphis Slim, Jimmy Witherspoon). Fellépett a legnagyobb közönségsikert arató fesztiválokon, többek között Monterey-ben, melyről film is készült. 1970-ben Grammy-díjat kapott, a Manu Dibangoval együtt készített albumáért. 1975. március 16-án halt meg Los Angelesben a blues-rock gitárosok egyik legnagyobb tanítómestere.
Ajánlott albumok: The Blues Of T-Bone Walker (1965), Stormy Monday Blues (1968), The Inventor Of The Electric Guitar Blues (1983), The Bluesaway Sessions (1988). (Géczi László)
A legendák szerint nagyapjától kapta ezt az érdekes hangzású nevet, ugyanis a T-Bone angolosított változata a Ti-beau vagy Thibeaux keresztnévnek. 1910. május 28-án született a Texas állambeli Lindenben. A nagyanyjában cherokee indián vér csörgedezett, a zenei tehetségét viszont muzsikus szüleitől örökölte. A blueszenészeknél az elsők közé tartozott, aki elektromos gitáron játszott, mégpedig olyan magas szinten, hogy őt tartják a modern bluesgitározás megteremtőjének.
Tetszett a cikk?



