William Lee Conley Broonzy néven született 1893. június 26-án - más források szerint öt évvel később - a Mississippi állambeli Scottban. Népes családba született, kisgyermekkorában hegedülni tanult saját készítésű hangszeren. Nagyszerűen énekelt, széles skálájú, erőteljes hangja összetéveszthetetlen.
A korai zenei ambíciók ellenére viszonylag későn lett ismert zenész. A blues fővárosában, Chicagóban katonaévei után, 1920-ban telepedett le. Bár gyökereit tekintve a countryblues-zenészek közé sorolják, teljes joggal tartják ugyanakkor a chicagói blues meghatározó egyéniségének is. Lassanként lecserélte a hegedűt gitárra és bár későn tette ezt, csakhamar elismert művésze lett ennek a hangszernek is.
Első lemeze 1926-ban jelent meg a Paramountnál. A nagy gazdasági válság idején sűrűn cserélte a kiadókat, hogy valamiképpen a felszínen maradjon. Szólókísérletei mellett számos befutott zenésszel kötötte össze szekerét, játszott akkoriban Sonny Boy Williamsonnal, majd a harmincas évek elején Black Bop zongoristával, Will Weldon és Memphis Minnie gitárossal is dolgozott.
Nagy esemény volt életében, amikor 1938-ban a Carnegie Hallban színpadra léphetett az idősebb John Hammond spirituálétől a swingig című híres sorozatában. A következő évben Benny Goodmannel, Louis Armstronggal együtt kapott filmszerepet. A negyvenes években Lil Greennel és Memphis Slimmel is összehozta a sors. Az ötvenes évek elejéig keresztül-kasul turnézott Amerikában, majd az új évtized elején a fekete blueszenészek közül elsők között átrándult Európába, ahol többek között Franciaországban, Dániában és Belgiumban turnézott. Hallgatósága az évek során kissé átalakult, a feketék egy része eltávolodott tőle, viszont fiatal fehérek csapódtak hozzá, valamint nagy tisztelője volt a chicagói blues fiatal zenésznemzedéke.
Érdekes, hogy csak az ötvenes években tanult meg írni-olvasni. Amerikába visszatérve a Chess, a Columbia és a Folkways kiadó számára készített lemezeket. Az ötvenes években Muddy Watersszel és sok más zenésszel lépett fel, majd 1958-ban torokrák következtében meghalt.
A válogatásokkal együtt több mint ötven albuma maradt a hálás utókorra. Big Bill Broonzy számos dalát feldolgozta az utána következő generáció. Legendás dal a műfaj történetében az All By Myself, a When Do I Get To Be Called a Man?, és a Key To The Highway - az utóbbi tucatnyi feldolgozást megért, a tettesek között van Eric Clapton, a fehér blues egyik királya is.
Muddy Waters egy teljes lemezt szentelt Broonzy szerzeményeinek. Bár teljes listát lehetetlen összeállítani, hogy ki mindenkivel zenélt együtt, de Alan Lomax, Memphis Slim, Sonny Boy Williamson, Sunnyland Slim, Roosevelt Sykes kihagyhatatlan. Dalai szerepelnek többek között Luther Allison, a Band együttes, Ray Charles, a Blues Band együttes repertoárján.
Big Bill Broonzy igen szórakoztató egyéniség volt. Ezt támasztja alá a levelei alapján készített anekdotázó, igen szórakoztató önéletrajza, amely 1955-ben jelent.
Kovács Miklós
A múlt század középső harmadában zenélt Big Bill Broonzy, aki azért volt fontos a blues történetében, mert aktív korszaka összekötő kapocs volt a klasszikus, akusztikus blues és az elektromos hangszeren játszó, háború utáni újabb zenésznemzedék között. Száztíz éve született és idén emlékezünk halálának 45. évfordulójára is.
Tetszett a cikk?



