Az 1911-ben olasz bevándorlók gyermekeként született Louis Prima hegedűn kezdte barátkozást a zenével, majd hamarosan a dzsesszel, a dixielanddel folytatta, azután pedig a rock and roll előtti korszak nagyszerű és egyéni előadóművésze lett.
New Orleansban jött világra, a dzsessz alapszámait és szórakoztató darabokat játszó zenekarát New Orleans Gangnek hívták. A harmincas évek végétől Prima trombitán játszott, mint testvére, Leon. Hangszeres játékával nagy tetszést aratott, énekhangjával akkor még nem tűnt ki. Louis Armstrongot és King Olivert tartotta példaképének.
Fiatalon elismert zeneszerző volt, Benny Goodman 1936-ban szép sikert aratott Sing, Sing, Sing című szerzeményével. Prima neve a harmincas évek közepétől tűnt fel lemezeken, akkor ő már New Yorkban dolgozott. Első sikerei közül említést érdemel a Way Down Yonder in New Orleans című, sok feldolgozást megért szám. A harmincas években filmekben is szerepelt zenekaraival. Rendszeresen kapott fellépési lehetőséget a Broadwayn - például a Robin Hood című musicallel aratott nagy sikert. Évtizedekkel később a Dzsungel könyve című Walt Disney-produkcióban az orángutánt "beszéltette". Las Vegasban is szívesen fogadták.
Saját lemezeinek megjelentetését csak a harmincas évek legvégén kezdte, de fokozatosan "belelendült" és a negyvenes, majd az ötvenes években már kifejezetten termékennyé vált. A hatvanas évektől viszont ismét háttérbe szorult és csak a kilencvenes években fedezték fel ismét, akkor megint nagy mennyiségben zúdították dalait a hálás publikumra. Ötven fölött járhat korongjainak száma.
Az ötvenes évek elején ismerkedett meg Dorothy Keely Smith-szel, akivel nagyszerűen együttműködtek szerzőként és énekesként, egy időben házastársakként is. Keely később külön is készített lemezeket.
Tánciskolák, bálok, nosztalgiamulatságok igazi erőpróbáló dala a Buona Sera Signorina, amely a tangó ritmusában indul, majd fergeteges gyors rock and rollra vált. Jól táncolható a korai dalai közül az Angelina, az Oh Mary. Legjobb számaival nemcsak a táncos lábú közönséget célozta meg, hanem a dzsesszt és a rhythm and bluest kedvelőket is. Repertoárját e műfajból olyan dalok gazdagították mint a Basin Street Blues, a Just a Gigolo és az Ain't Got Nobody, a Jump, Jive and Wail, a Hey Boy, Hey Girl, valamint a When The Saints Go Marchin In. Ő sem hagyta ki a Hulló levelek Kozma József-szerzeményt és a Sentimental Journey című örökzöldet.
Együtteseiben kitűnő zenészek fordultak meg, köztük Sam Buttera tenorszaxofonos és Pee Wee Russell klarinétos - utóbbival több dalt komponáltak együtt.
Louis Prima kedveltsége ellenére sem kapaszkodott albumaival és dalaival a listák élvonalába. Grammy-díja mindössze egy van, azt is negyvenöt évvel ezelőtt kapta.
Prima a hetvenes évek közepéig koncertezett. Akkor agytumorral operálták, utána nem nyerte vissza egészségét, 1978 augusztus 24-én New Orleansban halt meg. Kovács Miklós
A rock and rollt a dzsessz elemeivel házasító Louis Prima az ötvenes években lett sztár a Buona Sera Signorina, az Oh, Mary és több más remekül táncolható, bulikat feldobó kitűnő dalával. A negyedszázada halott énekes és szerző azonban már a negyvenes években is a koncerttermek és táncos szórakozóhelyek kedvence volt.
Tetszett a cikk?



