1928. szeptember 15-én a floridai Tampában látta meg a napvilágot Julian Edwin Adderleyként. Igazi zenei "közegbe" került, apja dzsessztrombitás volt, öccséből, Natből is világhírű trombitás lett. Ő maga a negyvenes évek közepén végigpróbált több fa- és rézfúvós hangszert, mielőtt elkötelezte volna magát az altszaxofon mellett.
Első zenekara egy középiskolai együttes volt, majd saját kvartettet szervezett, s a seregben sem tette félre hangszerét, katonazenekart vezetett. Az első jelentős muzsikus, akivel összehozta a sors, Kenny Clarke dobos volt, első saját sikerét pedig Oscar Pettiford bőgőssel aratta New Yorkban 1955-ben. Még az ötvenes években fivérével társult, s már akkor hozzálátott a lemezek készítéséhez, jó néhány közülük koncertfelvétel volt. Miles Davishez csatlakozott 1957-ben, a trombitakirály egyik legjobb kvintettjének volt a tagja. Játszott egyebek közt Davis Milestones és Kind of Blue című lemezén.
Utána ismét saját zenekar következett, amelynek tagja volt öccse, Nat valamint Yusef Lateef tenorszaxofonos. Az akkori fogalmak szerinti a modern dzsessz legjobb combójában a később "felnövő" Joe Zawinul, majd George Duke zongorázott.
Cannonball Adderley blueszal oltotta be a dzsesszt, amivel megújította és számos új rajongót szerzett a műfajnak. A blues mellett zenéjébe beépítette a soul és a funky elemeit is, de olykor nem szégyellt a pophoz nyúlni - ezért is tartják róla, hogy az egyik "legslágerképesebb" dzsesszmuzsikus.
Joe Zawinul szerzeménye volt és az együttes valamint az egész műfaj egyik legnagyobb sikere lett a Mercy, Mercy, Mercy. Cannonball Adderley Grammy-díjat kapott érte 1967-ben. Zawinul szerezte Cannonball Adderley együttesének másik nagy sikerét, a Country Preachert is.
A szaxofon egyik legnagyobb mestere, aki példaképei között Benny Cartert és Charlie Parkert nevezte meg, 1975. augusztus 8-án halt meg agyvérzés következtében. A hetvenes évek elején a magyar dzsesszrajongók nagy örömére koncertet adott az Erkel Színházban.
Száz fölött jár megjelent lemezeinek száma, a legtöbbet a Capitol adta ki, de jutott jó néhány a Riverside-nak is - sokak szerint itt készítette a legjobb korongjait. A magas színvonalú lemezek közül is kiemelkedik a The Cannonball Adderly Quintet in San Francisco, azután a már említett Mercy, Mercy Mercy! Live at Club, valamint Nancy Wilsonnal készített lemeze. Halála után jó időre elfeledkeztek róla a kiadók, de a kilencvenes évektől ismét felfele ível az "Ágyúgolyó". Kovács Miklós
Hetvenöt évvel ezelőtt született a múlt század egyik kimagasló szaxofonosa, akit "Cannonball" (Ágyúgolyó) Adderleyként ismert meg a világ. Nem árt megemlíteni, honnan ered művészneve: sokan vélik úgy, hogy lendületes előadói stílusa miatt tapadt hozzá a Cannonball (ágyúgolyó), van aki szerint viszont inkább prózai okot takar: emberünk nagyon szerette s ezért gömbölyűre növesztette pocakját.
Tetszett a cikk?



