Indu Sundaresan: Rózsaünnep
A 17. századi Indiában játszódó regényben folytatódik Dzsahángír és Marunissza szerelmi története, amely A huszadik feleség című regényben vette kezdetét. A császár életében először szerelmi házasságot kötött. Az alacsony sorból származó perzsa szépség, Marunissza huszadik és egyben utolsó feleségként érkezik a hárembe. Az éles eszű fiatal nő kezdetben nincs könnyű helyzetben, ki kell vívnia méltó helyét a feleségek és ágyasok között. Még ennél is nehezebb dolga van a császári udvarnál, ahol a nagy hatalommal bíró miniszterekkel kell szembeszállnia, olyan férfiakkal, akik régóta a császár bizalmasai, s úgy vélik, egy nőnek a fátyol mögött a helye, nem lehet semmiféle joga a külvilágban.
Marunissza a fátyol mögül uralkodik, s mindent kockára tesz, még a lánya sorsát is, hogy megszerezze, amit akar. Bármit elveszíthet, csak egyvalami marad örökké az övé: annak a férfinak a szerelme, aki szabadságot és hatalmat adott neki.A szerző ebben a regényében is színes leírásokkal szolgál a császári India különféle ünnepeiről, kulturális eseményeiről és szertartásairól.
Az olvasó előtt egy különleges, egzotikus világ elevenedik meg, melyről nem sokat írnak a történelemkönyvek.
C. W. Gortner: Medici Katalin vallomásai
A magával ragadó regény a történelem egyik legvitatottabb, ugyanakkor legbefolyásosabb királynőjének, Medici Katalinnak az életét beszéli el. Egyesek szerint kegyetlen királynő volt, aki a méregtől a gyilkosságig minden eszközt bevetett, hogy megőrizze a hatalmát, míg mások a monarchia szenvedélyes megmentőjeként tartják számon, aki eltökélte, hogy megvédi a családi trónt.Medici Katalin serdülő lányként kerül a francia udvarba, de negyvenévesen már megözvegyül, s hat kicsi gyerek marad rá. Uralkodnia kell egy vallási háborúkkal sújtott országban. Miközben hajthatatlanul békére és a monarchia megőrzésére törekszik, nem látja, milyen sors vár rá: ha meg akarja menteni Franciaországot, fel kell adnia az eszméit, a jó hírnevét, a saját boldogságát.
A naplószerűen megírt regényben egy szenvedélyes asszony drámai fordulatokban bővelkedő élettörténete elevenedik meg. A személyes hangvételnek köszönhetően részesei lehetünk a Loire völgyében megbúvó meseszerű kastély életének, elvegyülhetünk a tömeggel a reneszánsz kori párizsi utcákon.
Roberta Rich: A velencei bába
Hannát csodásan ügyes kezű bábaként ismerik Velenceszerte, aki a legmakacsabb babákat is képes világra csalogatni. Egy ködös éjszakán egy velencei nemesember kopogtat Hanna gettóbeli viskójának ajtaján. A felesége napok óta vajúdik, s ha Hanna nem segít, belehal a szülésbe. A fiatal bába nehéz döntés elé kerül. Az inkvizíció szigorúan tiltja, sőt akár halállal is büntetheti az efféle orvosi beavatkozást. Ha Hanna zsidó létére segít egy keresztény asszonynak a szülésnél, ezzel nemcsak önmagát, de az egész gettót veszélybe sodorhatja. Csakhogy a gróf szolgálataiért cserébe jókora összeget ajánl, mely elegendő lenne ahhoz, hogy Máltára utazzon, és kiválthassa férjét, Izsákot a kalózok rabságából. Hanna semmire sem vágyik jobban, mint hogy újra együtt lehessen azzal a férfival, akit mindenkinél jobban szeret, s aki őt is mindenkinél jobban szereti, hiszen hozomány nélkül is elvette feleségül, s azután is kitartott mellette, hogy Hanna nem tudta gyermekkel megajándékozni. A rabbi heves tiltakozása ellenére Hanna dönt: beledobja vászontáskájába a szülőfogót, s elindul a gróffal, hogy megmentse egy asszony és születendő gyermeke életét.
A lélegzetelállítóan izgalmas, fordulatokban bővelkedő regény élénk képet fest a 16. századi Velencéről, ám mindenekelőtt dicshimnuszt zeng a nőkről, akik mindenre képesek a szerelmükért.
Pearl S. Buck: A kínai rabszolgalány
Peóniát kislánykorában eladják egy jómódú családnak, ahol szolgálólány ugyan, mégis családtagként bánnak vele. Gyönyörű fiatal nővé cseperedik, kitűnik éles eszével és természetes intelligenciájával. Beleszeret a család egyetlen fiába, ám szerelmük nem teljesedhet ki, nem házasodhatnak össze. Ennek nemcsak társadalmi, hanem etnikai akadályai is vannak. A regény az 1850-es években a kínai zsidó kolónia székhelyén, Kaifengben játszódik. Abban az időben a zsidók gyorsan olvadtak bele a kínai társadalomba s veszítették el nemzeti identitásukat. Peónia egy jómódú zsidó-kínai családnál talál második otthonra.
Pearl S. Buck ezúttal is lenyűgözi olvasóit briliáns stílusával, mesteri karakterformálásával és magával ragadó meseszövői képességeivel. A történelmi tények pontos ismeretével megírt kötet érdekes és alig ismert téma köré fűzi a kínai rabszolgalány, Peónia történetét: hogyan telepedett meg és asszimilálódott a zsidóság Kínában.
A könyvek a kiadónál is megvásárolhatók
www.tericum.hu



