
Hanem egyszer tényleg nálunk járt a Mikulás. Épp esti fürdéshez készülődtünk Anyukámmal, csak mi ketten voltunk otthon, Apukám "későig" (ahogy akkor mondtam) dolgozott. Itt már remélem, mindenki mosolyog. Már pizsamában voltam, amikor épp a ruháimat hajtogatta össze Anyukám és lekapcsoltuk a villanyt, mert zörgések hallatszottak kintről a kertből. Anyukám mondta, nézzünk csak ki az ablakon, hátha épp a Mikulás járt erre. A Mikulás, akit már legalább egy hete izgatottan vártam. Érdekes, hogy aznap este a nővérem sem volt otthon.... Nos, kinéztünk az ablakon, amin furcsa kriksz-krakszok voltak... valami kis rajzzal... rájöttem, hogy ezek betűk, így kértem Anyukámat, olvassa el. A Mikulás írt nekem a bepárásodott ablakra:
„Itt jártam! a Mikulás”
Érdekes, hogy a nagyszoba ablakán pedig kisvártatva zörgéseket hallottunk... átmentünk és bizony ajándékokat is találtam, nagy volt az öröm.
Aznap este nagyon hideg volt. Apukám a nővéremmel együtt érkezett haza úgy negyedóra múlva, kissé átfagyva, dideregve. Elmeséltem nekik, mi történt és nagyon sajnáltam őket, hogy szerintem ők kimaradtak ebből a szép élményből, de Apukám azt mondta, hogy ő is pont találkozott a Mikulással, aki nagyon sietett, hiszen még nagyon sok kislányhoz és kisfiúhoz kellett reggelig eljutnia.
Csodaszép várakozást, beteljesüléseket és adventi hangulatot kívánok mindenkinek!
Ujfalusi Márta
látó, spirituális gyógyító
www.leleklato.eoldal.hu
Kép: David Castillo Dominici / FreeDigitalPhotos.net



