A karácsony a keresztény egyház legnagyobb ünnepe, december 25-én ünnepeljük Jézus születését.
Nagyszüleink idejében a karácsonyi asztalon, vagy a közelében elhelyezett tárgyaknak, eszközöknek és a karácsonyi ételeknek különös jelentőséget tulajdonított a néphagyomány. Egyrészt mágikus erejűnek vélte, másrészt keresztény magyarázatot fűzött hozzá.

Minden cselekedetnek megvolt tehát a miértje - a karácsonyi asztalra helyezett ételek- szentelt ostya, mézbe mártott fokhagyma, dió, alma stb.,a néphit szerint a család tagjainak egészségét biztosították.
Úgy hitték, ha karácsonykor babot, borsót, tököt, mákos tésztát, halat esznek, akkor a következő évben sok pénzük lesz.
Vajon a mi gyerekeink tudják-e, hogy miért kerülnek azok a hagyományos karácsonyi ételek az asztalra, jelent-e valamit, hogy a sütemények legfontosabb alapanyaga a dió és a méz?
Mesélt-e valaki nekik a régmúlt idők karácsonyáról, mikor a család az éjféli mise után a frissen leesett térdig érő hóban hazasétált. Otthon körbeülték az ünnepi asztalt, elsőnek elfogyasztották az ostyát mézzel, borssal és fokhagymával. Ezután a családfő egy almát annyi felé vágott, ahány családtag volt. Mindenki kapott belőle egy szeletet, hogy mindig összetartson a család.
A mai karácsonyok – sajnos ez már teljesen nyilvánvaló és mindenki tudja - arról szólnak, melyik üzlet tudja teljes árukészletét a karácsonyi vásárlókra rátukmálni. Megtelnek a bevásárlóközpontok, sok ideges, rohanó ember próbál mindent megvásárolni, néha erején felül is. Majd rohanunk tovább, dolgozni, vásárolni, veszekszünk a gyerekkel, családtagokkal, mert azt szeretnénk, hogy a karácsony tökéletes legyen. Aztán az utolsó erőnkkel még kitakarítunk, megfőzzük a karácsonyi ételeket és fáradtan, kimerülten rogyunk a karácsonyfa alá.
Majd egyszer csak megtörténik a csoda - december 24-én este minden elcsendesedik, felgyúlnak a karácsonyi fények, és „bár jelképesen”, de megesszük a gerezdekre vágott almát, hogy összetartson a család.Ez az év sok családnak hozott bajt, megélhetés és fedél nélkül maradtak emberek.
A karácsony közeledtével bennem az a gondolat merült fel, miért ne lehetne az idei karácsony olyan, mint a régmúlt idők karácsonya!
Nem kell drága ajándékokat vásárolni, készítsünk mindenkinek apró, de személyreszóló tárgyakat. Mindent - legyen az karácsonyfadísz, vagy ápoló kézkrém - el lehet készíteni, ha szánunk rá egy kis időt. Ezekkel az ajándékokkal nagyobb örömöt tudunk okozni, mert ebben a szívünk is benne van. A Karácsonyig tartó három hét során meghívom Önöket egy időutazásra: olyan egyszerűen elkészíthető ajándékok megvalósításában segítek, amivel újjáéleszthetjük a régmúlt idők karácsonyát!
Nagy Ágota



