Hálás vagyok
Felkelt ma is, így hálás vagyok a napnak,
A kora reggel vidáman énekelő madaraknak,
A kora reggel vidáman énekelő madaraknak,
A pajkos szellőnek, mi hajam borzolgatja,
Az esőnek, mi a természetet, s arcomat mossa.
Az eső után előbukkanó szivárványnak,
Erdőn, s mezőn szálló pillangónak,
Patakparton, réten illatozó virágnak,
Útszélén a fűszállnak,
S magának az út porának.
Hálás vagyok a tetőnek a fejem felett,
Az ágynak, melyen pihenhetek,
A munkámnak, mit végezhetek,
Minek segítségével talpon lehetek.
A ruhának, mely kívűlről melegít,
A hűs víznek, mely felüdít,
A farkascsordának a gyomromban,
Mely kreatívvá tesz hedonizmusomban.
Hálás vagyok a nehézségnek,
Mert ők csupán erősebbé tettek
Hálás vagyok minden gáncsnak,
Minden elbukásnak, és felállásnak.
Hálás vagyok a barátaimnak,
Mert kimondatlanul is bennem bíznak,
Életükkel, tetteikkel példát mutatnak,
S a háttérből csendesen szurkolnak.
Hálás vagyok a földnek, mely a hátán hord,
Mégha az időjárás rajta néha kicsit zord,
És hálás vagyok magamnak is mindezért,




