A testünk reagál a stresszre. Az,hogy ez milyen stressz, teljesen lényegtelen. Nem fog különbséget tenni aközött, hogy épp egy kutya elől próbálsz elszaladni, vagy a buszt késted le és ezért dühödben nem éppen a szent liturgia szavait használva üzensz a sofőr felmenőinek. Mindegy milyen stressz, kémiailag ugyanazt a hatást fogja elérni a szervezetedben. Ez egy válaszreakció is egyben, ami adott helyzetben képes életet is menteni. Ezek a szituációk, anno 5-10 perc alatt lecsengtek, ma viszont sokan élnek állandó stresszben, határidők, vagy épp munka miatt.
Stresszes esetben a szervezetnek hirtelen extra energiára van szüksége. Ezt az extra energiát pedig az adrenalin és a kortizol adja. Stressz hatására működésbe lép egy CRS nevű hormon, ami a mellékvesét arra készteti, hogy adjon egy kis adrenalin és kortizol löketet. Az adrenalin szintje gyorsan visszaáll a normális szintre, a kortizol szint viszont sokáig magas marad. Ez aztán azt is kiváltja, hogy a szervezet, kezd merülni és energiára van szüksége, ezért jön a kajálás.

Az örökös stresszben élő ember egyfolytában éhes. És ami még rosszabb: szervezete arra készteti, hogy olyan anyagokat raktározzon el, amelyek később is jól jönnek majd, vagyis szénhidrátot és zsiradékokat. Az pedig köztudott, hogyha sok szénhidrátot és zsiradékot viszünk be a szervezetünkbe, óhatatlanul meghízunk.
Az alváshiány is lehet oka az elhízásnak. Alvás alatt egy leptin nevű vegyület fékezi az étvágyat. Ha napi csak 6-7 órát alszunk rendszeresen, akkor a leptin vegyület drasztikusan elkezd csökkenni, így a cukor és szénhidrátigény akár 45-50%-kal is megnőhet, ami rengeteg plusz kalóriát fog jelenteni.
Aki éjjelente rendszeresen kevesebbet alszik 8 óránál, annak nincs mit csodálkoznia, ha egy idő után megnő a testzsírtömege, és vele együtt a testtömegindexe.
www.sasafitness.hu
Kép:
www.sxc.hu



