Médium- show úrasszony módra!
A mai menő partikon talán mulatságos volna, ám akkoriban olyan volt ez, mint ma a borkóstoló, a szivarsarok. Része volt az elit körök szórakozásának. A ház úrnője összehívta vendégeit, majd némi előétel és könnyű bor után bevezette őket az ebédlőbe, mely most nem dús fogásoktól roskadozott, hanem teríték nélkül várta a szeánsz résztvevőit. A szobát általában elsötétítették, és gyertyákkal teremtettek félhomályt, melyben a gyakran csaló, vagy finomabban fogalmazva bűvész médium könnyebben űzhette praktikáit. Bevezették a „híres médiumot” aki látványosan transzba esett, és ebben az állapotban válaszolt a vendégsereg kérdéseire.
A transzállapotot a gyengébb produkcióban csak mímelték, míg a drágább produkcióban a segítő, aki gyakran a könnyen transzba ejthető – mai szóval élve hipnábilis – médium „menedzsere” is volt egyben. Gyakran ő húzta le a haszon döntő részét, míg maga a médium, csak élő bábként szerepelt a produkcióban. Néha az asztal táncolt, néha a médium varázsolt elő „szellemi fluidumot” vagyis valamilyen szellemanyagot, melyet a résztvevők egy pillanatra meg is érinthettek.
(Tovább a mágikus rítusok megismeréséhez >>)
Amikor az asztaltáncoltatás kevésnek bizonyult…
A szellemkommunikáció királynője azonban az OUIA tábla lett. A táblát használva a szellemek konkrét üzenetet hozhattak le, és a tábla birtokában már az alacsonyabb néprétegek tagjai is könnyen kommunikálhattak a médiumokkal.

A tábla rövid története
A táblát az ezernyolcszázas évek közepe óta tartják nyilván, állítólag New Yorkban használták először, szellemkommunikációra. A divat hamar felkapta, mivel látványos és könnyen kezelhető volt. Sok nevet is kapott, hosszú története során. Volt Drótnélküli Üzenő, Misztikus Tálca, Pszicho-Ideográf, stb. William Fuld, aki átvette az ouija tábla gyártását, azt terjesztette, sok egyéb reklámfogása mellett, hogy a név a francia oui és a német ja szavak összetétele, de lehet, hogy egy keleti városról kapta a nevét, mely a „fakírok hazája” volt.
Milyen ez a tábla?
A tábla egy asztallapra helyezhető táblalapból, egy a két kezünket igénybevevő ablakos „mutatóból” áll. A táblán betűk szerepelnek – ékezettel, vagy ékezet nélkül – az Igen és a Nem szavak. Más táblákon egy elköszönés (viszlát, bye, vagy egyéb..) is szerepel. A táblára helyezett ablakos mutató egyes változatai két kis lábacskával is rendelkezik, míg mások simán csúsznak Kinek amelyik beválik olyat érdemes használnia. A mutató szinte bármilyen formájú lehet, szív alakútól a fej formájúig, ez is változó. A lényeg, hogy kis „ablaka” legyen, melyben a táblára írt betűket olvashatjuk majd.
Ma már a legismertebb kínai webshopok garmadával árulják ezeket, vigyázzunk velük, csak óvatosan!
Játsszunk a táblával: http://www.museumoftalkingboards.com/WebOuija.html A felső sorba írd be a kérdést és használd az egeret. Figyelem, ez csak játék!
Hogy készítsünk táblát?
Vágjunk le egy darab deszkát, vagy egyszerűen egy papírra rajzoljuk fel vastagabb filctollal az ÁBC betűit. (Tetszés szerint ékezetes, vagy anélküli változatban.) A betűket ívesen szokás egymás mellé írni, vagy véletlenszerűen is elhelyezhetők a táblán. Ahhoz, hogy a tábla működjön, nem szükséges vásárolni ilyet, bátran készíthetünk magunk is!
Hogy használjuk a táblát?
A táblához csak egy kis ráhangolódás szükséges. Sokan nyolcasokat, vagy köröket kezdnek leírni a kis ablakkal ellátott mutatóval, mások csak várják, hogy jöjjön a „szellemi üzenet”. Két kezünk mutató és középső ujját kell ráhelyezni a táblára, és várni, hogy megelevenedjék. Az üzenet úgy születik meg, hogy a mutató a táblán halad, és a betűkből anagrammát, vagy értelmes szót ad ki. Természetesen nem jön ki mindig értelmes szó, de ez gyakori. A legjobb, ha az, aki a mutatót kezeli, csukott szemmel koncentrál, míg a szeánszon részt vevők írják a betűket, és végül közösen értelmezik.
Az idők során különféle hiedelmek kapcsolódtak a ouijához. Ilyenek például a következők is:
- Ne használd a táblát egyedül, többen többre mentek, mivel van aki figyel, jegyzetel.
- Ne használd a táblát beteg, gyenge, túlfeszült, vagy más energetikailag nem harmonikus állapotban.
- Legyén tiszteletteljes, és alázatos az üzenetek fogadásakor.
- A mutatót nem jó a táblán hagyni, ha az nincs használatban.
Tudta Ön, hogy a táblát – tévesen – boszorkány-táblának is hívják, mivel állítólag ezzel démont lehet idézni. Tévedés, hogy a táblát, vagy használóját ezen művelettől szellem szállhat meg.
G.K.



