A neves alternatív művésznő, Rutkai Bori születésnapi ajándéka lapunk olvasóinak, a festmény és a róla szóló sajátos mesebeli műelemzés, melyből felismerhetjük magunkban a Hófehérkeséget és a csakráink legmélyebb üzenetét. Jó mesebeli önismereti utazást kívánunk!
Hó és vér hullott, mikor először édesanyja gondolataiban megfogant. Hó és vér hullott, mikor a méhében is megfogant. Hiába ömlött be a fény a fekete ébenfakeretes ablakokon, a királynő belehalt a szülésbe, nem látták egymást soha. Míg a gyermek életre sírta magát; az anya belekiabált a halál szakadékába, s egy visszhang felelt rá: már várunk téged! S ahogy a gyászmenet után bezárult a palota kapuja, úgy zárult be Hófehérke gyökér chakrája is. (Gyökér chakra: Hiszem, hogy magasabb Énem teljesíti minden igényem)
A Királyra új asszony tekeredett, és a mostoha nem bírta elviselni a Hófehérkében egyre növekvő szépséget.
Egész nap a tükrét bámulta, és interjúvolta:
-Tükröm, tükröm, mond meg nékem, ki a legszebb a vidéken?
És a tükör felelt:
- Szép vagy, szép vagy szép királyné, de Hófehérke százszor szebb te nálad.
Sajnos ebben a pillanatban belépett a szobába Hófehérke, és mindent látott és hallott.Látta a mostohája, dühös, viharos tekintetének végtelen mély kútjában a szomorú szomjúságot; a hiúság örökké tátottra peckelt száraz torkát. Látta, mint görnyed ott a királyné aszott kis árnyéka, mint egy rémült béka, abban a sötét állapotban hova csak a tükör fénye ér el. Hófehérke szeretett volna nagyon csúnya lenni, hogy mostohájának ne kelljen őt gyűlölnie tovább. Feláldozta volna minden bájosságát az idegen asszony szeretetéért. Lesütött szemekkel, megrettenve szépségének következményeitől, zárta be maga mögött a királyné szobájának ajtaját, és bezárta szakrális chakráját is egyben. (Szakrális chakra: Elfogadom és elismerem szépségemet, szexualitásomat. Fizikai egészségem erős és tiszta)
A Király a szőnyeg alá söpörte mind Hófehérke önelhervasztási tüneteit, mind a királyné csillapíthatatlan mételyezéseit, és az országának gondjaiba merült, vagy legalábbis úgy csinált.
Hófehérke tudta, hogy édesapja passzivitása, tulajdonképpen szükségszerű, és logikus, hogy a két nő között olyan szendvicsben érezheti magát a király, amiben ő már csak egy csendes hús lehet. Hófehérke szerette a királyt, és fájt neki apja tehetetlensége. Bánatát magába zárta, és ezzel elzáródott a napfonat chakrája is.
(Napfonat chakra: Simán és egészséges módon elengedek minden fel nem oldott érzelmet. Személyes erőmet növelem)
A királyné nem bírta tovább elviselni Hófehérkével együtt az életet. Meg akarta ölni, vagy öletni. Egy szakemberrel elküldte Hófehérkét az erdőbe. A vadász feladata az lett volna, hogy Hófehérke szívét vigye vissza a királynénak, de a jóember átlépve saját hatáskörét, és megérezvén lehetőségeinek kreatív kibontását, egy fiatal őz szívét metszette ki. Hófehérke látta a jelenetet, és úgy érezte, mintha mégis az ő saját szívét tépték volna ki. Eddigi egész élete vérzett itt el, és becsukódott a szív chakrája is.
(Szív chakra: Szabadon és könnyen adom és kapom a szeretetet. Teljesen megbocsátok magamnak és másoknak az összes múltbeli hibákért és bírálatokért.)
Az est olyan cérnával varrta össze a fák leveleit, hogy Hófehérke egy sötét mélyzöld tenger mélyén érezte magát. Az állatok, az ő saját idegen nyelvükön ordították el vad imájukat. Sötétségében is élő, és lüktető volt az erdő, és lüktetett Hófehérke torkában a félelem is; lidérces fájdalmak szorították, össze, szeméből vak könnyek ömlöttek, s fejében lángolva izzott fel, és égett le az értelem trónusa. Három chakrájából így apadt el az erő. A torok chakra elfojtódott, lehunyódott a harmadik szem, és sárba hullott a korona chakra.
(Torok chakra: Könnyen és méltóságteljesen fejezem ki legmélyebb érzéseimet és érzelmeimet.
Harmadik szem: Belső látásom tiszta és erős. Hiszek intuíciómban és belső látásomban.
Korona chakra: Elismerem és elfogadom szellemiségemet.)
Mikor már Hófehérke nem volt más, mint csak egy vonszolódó sírós-sáros vaksi rongy, a távolban apró fényeket látott meg. Aztán kiderült, hogy nincsenek is már olyan messze ezek a fények, és apróságuk valóságosan is kicsiny volt. Olyan pici volt az a ház, hogy szinte kilógott Hófehérke lába az ablakon, mikor az összetolt hét kicsi ágyra lefeküdt. Az álom először csak, mint büdös bogár repkedett felette, aztán végül mégis elaludt. Totális feketeség volt az álma. Aztán a feketeszín felfényesedett, olyan lett, mint a szén. És Hófehérke úgy érezte magát, mint egy hatalmas bánya, tárnákkal és testébe vájt mély utakkal. A fiúk a bányában dolgoztak.
Morgó, a legmélyebben forgó rögöket fejtette, megtisztította Hófehérke gyökér chakráját, addig emelte és sújtott le csákányával, amíg az élettelen múltba vájt gyökerek felszabadultak, és elkezdték fölvenni a kapcsolatot magas és mély világokkal, ezer színű- illatú földeken, vizeken, levegő egeken át hatolva kinyújtóztak, tekeregtek végtelenül.
Vidor, a szakrális chakrához volt beosztva. Nagyon szerette a munkahelyét. És telivér szerelmes dalokat énekelve bontotta ki az erőközpontra rakódott régi fájdalmakat. Szorgos kis keze nyomán újra elevenné vált Hófehérke ölének ugara. „Egy tenyérnyi boldogság lakozik itt”, ujjongott magában, ahogy végig nézett becsülettel megmunkált területén.
Tudor, úgy ápolta a napfonat chakrát, mint egy szép kis kertet. Nagy tudású kertész révén, ismert ugyanis olyan egzotikus virágokat, amilyek mágnesként vonzották a napsugarakat, ilyenekkel plántálta be a köldök körüli dombokat. Napmeleg járta át a kertet, gondtalan szél simogatta, arany eső mosta.
Szende, a szív chakrán dolgozott. A dobogó követ körbe kapálgatta csákányával, csillékbe pakolta a több kilónyi bánatot, kilomtalanította a szívkamra poros polcait, és takaros rendet csinált a szívpitvarban is.
Hapci jól tudta, hogy a torok chakra barikádjain neki kell küzdenie. Gyakorlott bányászként, érzékeny csákányozással kezelte az ide temetett, lepedékké suttogott sirámokat.
Amíg a többiek keményen dolgoztak, addig Szundi, a harmadik szem chakrán szendergett, elaludt rajta hiszen olyan gömbölyded volt, mint a búbos kemence. Még álmában sem foglalkozott azzal, hogy megrepessze a harmadik szemre nehezedő súlyos kő hártyát. A Nagy szem veszélyesen vaksi maradt.
Szerencsére Kuka némán őrködött a korona chakrában. Ilyen magasról jó látott mindent. Azt is látta, hogy valaki jön, de nem szólt senkinek, mert már várta ezeket a lépéseket.
A királynő elmaszkírozva magát, jött az erdőn át. Tükre súgta meg, hogy Hófehérke él. Tükre mutatta neki az utat a törpe-házig. Mérgezett almával kereskedett. Mivel Hófehérke nem látott a harmadik szemével, nem ismerte meg a mostoháját, és nem gondolt mérget az almákba.
Egy harapás a gyümölcsből, és máris kicsúszott a lába alól a talaj, ahogy Éva alól, is mikor a tudás almájába harapott. A törpék üvegkoporsóba tették, és úgy nézegették kedves szép halottjukat. Arra jött egy királyfi. Ő is szemet vetett a csinos halottra. Rögtön alkudozni kezdett a törpékkel, hogy adják neki az üveg szarkofágot és vele együtt a Hófehérkét.
A törpék nehéz szívvel váltak meg kincsüktől. Azt kérték a királyfitól, hogy hadd kísérhessék el a palotáig a menetet. Még a fuvarozást is elvállalták. Vitték völgyön, dombon át a koporsót, egyszer csak Szundi, cipelés közben kezdett bealudni, Kuka észre vette, és Hapcit oldalba lökte, aki egy hangos trüsszentéssel felébresztette társát, aki ettől úgy megijedt, hogy megbotlott és a koporsó a pázsitra zuhant.
Felpattant a koporsó teteje, és felpattant benne Hófehérke is, és szájából nagyívben röppent messze a mérgezett falat, és Hófehérke akkorát nézett utána, hogy felrepedt a harmadik szemén a kőhályog. Hirtelen minden megvilágosodott körülötte, és a napfény földi letéteményeseként ott állt mellette a nagyon szép és kedves, és okos, és (persze) gazdag királyfi, és hét igen boldog kis bányász törpe. Nem is mentek be a palotába, ott mindjárt a gyepen megtartották a lakodalmat! Előkerült, ami volt a tarisznyákból! Úgy mulattak, táncoltak, hogy heted hét határon döngött a föld! És riszálják még ma is boldogan a hét chakra táncot, ha meg nem haltak!
Rutkai Bori
Gyerekkoromban nagyon megtetszett két szó: a „kreativitás” és a bossanova”. Ez a két hívó szó tapétázza be otthonossá az életemet . Folyamatos szlalomozásban élek a vizuális, manuális, verbális, és zenei munkáim miatt. Szerencsére van még két bónusz keresztnevem (Sára, és Júlia) , így ezzel a belső kft.-vel kiegészülve egyelőre bírom az iramot. (Rutkai Bori, Ars poetica 2006 június19-én)
(A 2. és 3. kép illusztráció)
Fejtsd meg a 7 pecsétes titkokat! - Irány a játék!
A neves alternatív művésznő, Rutkai Bori születésnapi ajándéka lapunk olvasóinak, a festmény és a róla szóló sajátos mesebeli műelemzés, melyből felismerhetjük magunkban a Hófehérkeséget és a csakráink legmélyebb üzenetét. Jó mesebeli önismereti utazást kívánunk!
Tetszett a cikk?



