A kultikus tárgy múltja
A görögök felett aratott győzelem spirituális jellege a menóra fényének csodájában nyilvánul meg, és erre emlékezik minden hívő zsidó, amikor Hanuka nyolc napján gyertyát gyújtanak. A menórának hat, illetve a közepén található egy plusz ággal hét ága van, ahogy a Bibliában elő van írva. Ez a kultikus tárgy Izrael város hivatalos címerében is szereplő ábrázolás. A menóra lángjainak fokozatos meggyújtása a fény növekedésére utal.
Az Exodusból eredeztetik
Kialakulásának forrása Mózes második könyvében, az Exodusban található. Szól az Örökkévaló, s azt mondja Becálélnek, - az első iparművésznek, - hogy készítsen a Szentély számára, megfelelő kultikus műveket. Ezek közül az egyik, a tiszta aranyból, egy darabból készült menóra. Égett benne az olaj huszonnégy órán keresztül, fényt, melegséget sugárzott. Valamilyen transzcendens üzenetet, közvetített az ember és alkotója között.
Egyesek szerint a hétágú lámpás a hét 7 napját jelenti, s a páros és páratlan napok középpontjában a szombat áll.
Mit mond róla a Kabala?
A Kabala egy fejezete a hétágú gyertyatartó misztikus értelmét mondja el. Minden gyertya az ember egy-egy Énjét jelképezi. Jobbról az első a nehéz anyagi test; a második az úgynevezett idegtest; a harmadik a testhez tartozó őselem, a tudattalan. Balról az első az asztráltest, a második a lélek, a harmadik a szellem. A középen, a két hármas csoport között áll az isteni Én, az isteni szikra, a halhatatlan Láng.
Hat énünk teszi teljessé a hetediket
A Kabala azt mondja, hogy hat Énje mindenkinek van. A hetedik, a középen álló halhatatlan isteni szikra azonban nem mindenkiben ég. S akiben ég is, éppen csak hogy parázslik, az emberi lény legmélyén, alig pislákol. A beavatás az ember énjeit sorra lefejti és a mélyen nyugvó szikrát lángra lobbantja. A hetedik, a Teremtő lényéből való lángocskát felszabadítja. Ez a hetedik, középen álló gyertya, az igazi ember lényének jelképe. Amikor az ember a hét törvénye szerint születik, a hetedik gyertya kigyúl.
Vallás és menóra
A jeruzsálemi Templom pusztulása (i.sz. 70) óta a menóra csupán szimbolikus jelentőségű, vallási szerepe nincs. A hajdan volt menóráról (amely a legenda szerint Izrael földjébe ásva várja feltámadását) ma két közismert hiteles ábrázolás látható. Az egyiket a római Titus-didalív reliefjén, a másikat (Löw Immánuel rekonstrukciós terve alapján) a szegedi zsinagógában találjuk.
Avatatlanoknak csupán egy dísztárgy
Manapság a menórát a vallási gyakorlatban nem használják, de lakásdíszként, zsidó intézményeken, zsinagógákon és mindenféle dísztárgyon előszeretettel szokás elhelyezni. Ám mindenképp és mindmáig ez a zsidó identitás legfőbb szimbóluma.
A kaballisztikus értelmében véve a menóra maga a megvilágosodott ember, vagyis a tiszta ember jelképe. Amíg valaki a lelkében fel nem fedezi a menórát, addig – hiába is van ilyen tárgy a birtokában – az nem lesz több egy egyszerű porfogónál, vagy kedves családi ereklyénél. A kaballisztikusan értelmezett menóra azonban nem csak családi kötelék szerint zsidó ember lelkében gyulladhat ki, hanem mindazokéban, akik képesek belső útjukat járva elmélyülni ezekben a mélyen spirituális tanokban.
G.K.
Fejtsd meg a 7 pecsétes titkokat! - Irány a játék!
A menóra a zsidóság talán legismertebb, legősibb és legelfogadottabb szimbóluma az egész világon. A szó egyszerűen lámpást jelent. A fény anyagi világunk legspirituálisabb eleme: látható, ám az anyag klasszikus törvényei nem vonatkoznak rá.
Tetszett a cikk?



