Úgy kellene lenni, hogy a középpontban legyen a központunk. De nem így van, hol eltolódunk jobbra, hol pedig balra, attól függően, honnan kapjuk a lökést érzelmileg vagy erős frontok behatását a testünkbe. A legújabb tanítás alatt áthelyezte az Atya a testet, jobbra kiemelve a középpontból és így a baloldal fekete volt. Mindent felbontott a testben, beleértve a bal agyféltekét is. Ekkor az emberek nem érezték a bal oldalukat, mintha nem is lenne. Majd átemelte a bal oldalra, ekkor a jobboldali agyat bontotta és a jobb oldal bomlott fel. Majd ezek után beemelte vissza a középpontba. Ekkor a gerinc és az agy bomlott egyszerre.
Ezoterika fórum
Az is befolyásolja ítélőképességünket, hogy hol helyezkedik el a középpont súlypontja, mert a dolgok látása így alakul mindenki számára másképp. Ettől a kezeléstől működik együtt, összhangban a két oldal. Majd a két agy között egy híd jelent meg, az összekötő kapocs melynek két végén ajtót kellett nyitni s hirtelen fény öntötte el. Mikor az időutat néztem, hogy meddig él valaki, az agy azt balra elvitte és lejátszódott az időben, a térben, hogy hogyan épül le a test. Elvitte az Atya a haláláig, így ébresztette fel a lelket, hogy éltesse a testet, mert még feladata van idelent. Ettől az utazástól a lélek teljes erővel töltötte be a testet és építette fel, hogy ne történjen meg az, ami megtörtént volna. Majd visszahoztam a jelenbe és a középpontba helyeztem. Így még mindig szerencsésebb, ha jobbra van eltolódva a középpont. Igaz így meg a misztikus dolgok érdeklik azokat akiknél így van, ezért így sem teljes, mert az életet kell megélni és abban legyen benne minden jó. Aki erősen a középpontban van, azok nem hisznek semmi másban csak önmagukban. Igaz hogy így a legjobb, de ettől még ott van a két oldal és az is létezik, és működne is ha engednék és nem kapaszkodnának csak az anyagba. Gyermekeknél az eltolódás gerincproblémát okoz, majd később jönnek elő más problémák kamaszkorban. Nehéz megtalálni az arany középutat nekik. Ha nem a középpontunkban vagyunk távozáskor, a lélek nem tud feljutni a fénybe, a kiindulási helyre, mert még más dimenziókba kerül és visszatér újra, addig amíg a középpontból indul fel Istenhez a Földről.
Az életidő-óra
A megtermékenyülés pillanatától elindul az életidő-óra. Én 1947.06.27. délelőtt 10 órakor születtem. Természetesen 1-2 perccel előtte vagy utána, mert egész órában soha nincs leszületés. Az Én-tudatra ébredésem három évesen, délután két órakor történt meg, akkor a négy év (beleszámít a magzati időszak is) majdnem négy óra alatt zajlott le. Volt egy hölgy nálam, aki 1960.07.28-án született és az időórája 2005.05.09-re állt a felkelő napnál, a pirkadó hajnalnál. Esti időpontban született és negyvenöt év alatt haladt estétől hajnalig hét-nyolc órát. Most válik férjétől, és kezdi az életét a kezébe venni.
Most ébred, eddig mintha csak aludt volna. Nagyon lassan halad az életidő órája, mert az éjszakában, azaz alvás-időben volt eddig. Vannak, akiknél azt látom, hogy az életóra még mindig ott áll ahol született és nem haladt semmit, mert egy álló időpillanatba született bele és így az élete is csak áll. Nem működik a sors törvénye, hiába szeretne tenni bármit nem sikerül, hiszen az idősors fogva tartja. Az Univerzumóra haladásából kiestünk, amikor a bolygónkat kilökte helyéről egy másik bolygó. Ez volt az a nagy katasztrófa, amiről fentebb mát beszéltem, amikor is megváltozott a Föld forgása. Így mintha elvesztettük volna a pontos időt, és rövid életű lett létünk. Ki vagyunk szolgáltatva a bolygók törvényének, hatásának. Aki az álló időben van s így távozik, annak a lelke nem megy el, újra és gyorsan le kell születnie, hogy kimozduljon az állópontból egy haladó időórába. Hiába mondjuk, hogy mozdulj már, ha az időórája áll nem tud tenni semmit mindaddig, amíg valaki az időóráját el nem indítja. Ehhez kell megtalálnia azt a látót, aki ennek tudója. A testünkben két időóra van, akinek csak a plusz órája jár az a hit felé halad, akinek a mínusz órája jár, az csak feketének látja a világot, mindenre a „nem” szó jön ki belőle. Mindenki időórája másképp jár, ezért vannak a nagy elszakadások egymástól és a családtól. Az egyik rohan, mert sok dolga van, a másik ráér, majdcsak megteszi a dolgát, van aki mindig késik minden dolgával, hiába siet, rohan, soha nem éri utol dolga végét. A test egyik oldala fiatal, a másik öreg. Mindegy, hogy most hány éves, ha a test két időórája nem jár együtt, belebetegszik az ember.
Ursinyi Julianna Ágnes
(részlet: A valódi jelentés című könyvből)
Úgy kellene lenni, hogy a középpontban legyen a központunk. De nem így van, hol eltolódunk jobbra, hol pedig balra, attól függően, honnan kapjuk a lökést érzelmileg vagy erős frontok behatását a testünkbe. A legújabb tanítás alatt áthelyezte az Atya a testet, jobbra kiemelve a középpontból és így a baloldal fekete volt. Mindent felbontott a testben, beleértve a bal agyféltekét is
Tetszett a cikk?



