
Mi a titka ennek a folyamatnak? Egyszerű a válasz. Amint megtaláljuk az utunkat, magunkon kitartóan dolgozunk, automatikusan bekerülünk az élet áramlatába. Felvesszük a változások ritmusát, békével fogadjuk az életünkben adódó eseményeket, a felmerülő problémákat nem ellenségeinknek tekintjük, hanem lehetőségeknek. Minden a fejlődésről szól, és aki ellenáll ennek, az leragad, kimarad a csodákból, és lezárja a küldetéséhez egyébként természetesen módon érkező segítséget.
Mert az Univerzum készen áll arra, hogy aki vállalja a munkát, annak a segítségére siessen. Ha látja az elkötelezettséget, a jó szándékot, a szolgálatra kész törekvésünket, hozzárendeli a szükséges forrásokat és körülményeket.
A küldetés nem függ iskolai végzettségtől, nemtől, vallástól és bőrszíntől. Függ azonban az elszántságunktól, az alázatunktól, a nem tanulható, de magunkban kifejleszthető küldetéstudatunktól.
Fel kell készülnünk rá. A felkészüléshez idő szükséges. Az idő nem készít fel semmire, de a belső munka lehet időigényes. A türelem áldás, a türelem döntés kérdése. A küldetésünkre meg kell érnünk, siettetni fölösleges.
Az Univerzum pontosan tudja, mikor és mit kell megtapasztalnunk ahhoz, hogy életünk magaslatára eljussunk. Lehetséges, hogy most nehezebbnek tűnik az út, kaotikusoknak tűnnek a dolgok, de ez teljesen természetes. Forr az egész világ, ellenben a káosz után törvényszerűen csak béke következhet. Letisztulnak a kapcsolataink, elkezdjük értékelni a saját adottságainkat, és olyan ajtók nyílnak meg, amiket hitünk szerint eddig az Univerzum szándékai zárva tartottak.
Kapcsolódó cikkek
Új ajtókhoz, új lehetőségekhez néhány korábbinak be kell zárulnia. Le kell tennünk a hiedelmeinket, el kell hagynunk a saját életünket korlátozó programjainkat, el kell engednünk a minket már nem szolgáló körülményeket, embereket, energiákat.
Adva van az élet legkönnyebb útja – nem nehéz sem elindulni, sem ottmaradni rajta. Végtelenül egyszerű az út, a jelenben maradás, a küldetéshez vezető felkészülés. Úgy nevezzük: hála. Hála azért, amink van, amitől megmenekülünk, amit a hálánkkal – még ha nem is tudjuk, mi az – esetleg megelőzünk.



