Egészen a tavalyi évig nem tudhattuk, mi áll a viselkedés hátterében. 2016 tavaszán azután sikerült műholdas jeladóval megjelölni a madarat, így derült ki tavaly ősszel, hogy Báró, sokezer kilométert megtakarítva fajtársaihoz képest, nem a hazai gólyaállomány fő telelőterületére, Afrikába, hanem csak Kis-Ázsiába, Izrael térségébe vonul. Ezért tud - a többieknél jelentősen nagyobb kockázatot is vállalva - korábban megérkezni.
A viselkedés azért is nagyon érdekes, mert a lakosság számára is elérhető internetes nyomkövető oldal információi alapján a legtávolabb telelő két fehér gólyánk eközben még mindig jó 6000 kilométerrel délebbre, Mozambik és a Dél-Afrikai Köztársaság szavannáin telel.
Nézze meg a jeladós gólyákat, melyikük hol van éppen!
Az idei korai indulás meglehetős kihívásokkal indult Báró számára. A madarat az Anatóliai-fennsíkon a hazai viszonyokat idéző hideg, nappal is tartós fagyok fogadták. Ennek ellenére jól halad, és a hétvégén valószínűleg már el is éri Európát.
Útvonalát itt figyelheti
A február azért különösen fontos a hazai madárállományok szempontjából, mert a hosszú távú vonulók többsége ekkor kezdi meg a végső felkészülést a hosszú hazaútra. A gyűrűzési adatokból kiderül, hogy a fecskék esetében (és gyaníthatóan a többi fajnál is) a legerősebb „szuper hímek” indulnak el legkorábban, így nekik jutnak a legjobb fészkelőterületek.

a kép forrása: MME
Mitől véres a lábad?!
Az semmi, hogy a török gyerek megvágta a gólya lábát, hát mi mástól is lenne piros, na de az is egy vicc, hogy a magyar gyerek síppal-dobbal gyógyítja, nesze neked, gólya! Egy mondókában azonban minden elfér, ezt is boldogan énekeltük annak idején, mint ahogy a gólyához kötődő sok babonaságnak egy része is mind a mai napig tartja magát, erre rögtön bizonyságot is adunk.
A gólya évente ismétlődő titokzatos eltűnését majd újbóli feltűnését az ősidőktől fogva misztikum övezte szerte a gólyajárta világon. Itt, a mi éghajlatunkon tavaszhozó is, ami további sejtéseket köt ehhez a madárhoz. Ráadásul idilli családképet is tükröz a viselkedésük, no meg szépek.
Szeretjük a gólyát
Olyan szép látvány egy gólyafészkekkel ékes falu! Anyósom minden évben büszkeséggel mutatja, amikor megjelennek a gólyák a közeli villanyoszlopon, mintha csak a saját nevelése lenne mind, akár a kislibák a kertben. Joggal mondhatjuk, hogy a magyar falu szimbóluma is a gólyafészek.
A kedves gólya sok magyar költőt megihletett, a többi között Petőfi Sándor, Tompa Mihály, Arany János, Babits Mihály is megénekelte fekete-fehér szárnyú madarunkat.
De nemcsak nálunk van ez így, és ez madár régóta nagy tiszteletnek örvend.

a kép forrása: http://piqs.de
Már az ókori görögök is...
Az ókori görög és római mitológiában a szülői szeretet példaképe volt, és azt hitték, hogy idős korában nem hal meg, hanem elrepül a szigetekre, és emberré válik.
A görög filozófus, Püthagorasz azt állította, hogy a gólyák halott költők lelkeinek a megszemélyesítői, míg a történetíró Plutarkhosz egy olyan esetről számolt be, hogy valakit halálra ítéltek egy gólya megöléséért. Az arab világban elterjedt volt az a meggyőződés, hogy a gólyák olyan halott muszlimok lelkei, akik életük során nem tudtak elmenni Mekkába, ezért ezt az utat madárként kell megtenniük. Ezért tisztelik a muszlimok annyira ezt a madarat, és tekintik az emberöléssel azonos súlyú bűnnek a gólya elpusztítását.
A régi rómaiak Vénusz állatának vélték a gólyát, és úgy tartották, hogy áldást, és soha el nem múló szerelmet kap Vénusztól, akinek a háza tetején gólya fészkel. A "gólya-törvényük" előírta, hogy a gyerekeknek gondoskodniuk kell szüleikről.
A törökök is tiltakoznának, ha ismernék a dalocskánkat, miszerint "török gyerek megvágta", hiszen amikor a törökök elfoglalták Görögországot, törvényben rendelték el a gólyafészkek védelmét. Sajnos ez azután visszaütött a gólyákra, mert a görögök számára a gólya akaratlanul is a hódítók szimbólumává vált, így amikor az 1821-es felkelésük győzelemre vezetett, számos gólyafészek a bosszújuk áldozatává vált.
Szerencsehozó: vigyázzunk rá!
A néphit szentnek, a termékenység, a bőség, a hűség és az anyai gondoskodás szimbólumának tekinti ezt a madarat. Általánosan elfogadott, hogy a hosszú lábú, piros csőrű gólya szerencsét hoz a házhoz. A népi hiedelem úgy tartja, hogy a házra telepedő gólya megvédi a ház népét a tűztől és a villámlástól. Tény, hogy igen ritkán - a megfigyelések szerint száz esetből mindössze háromszor - csap gólyafészekbe a villám. A németek és a hollandok szerint hosszú, gazdag életre számíthatnak annak a háznak a lakói, amelynek a kéményére fészket rak a gólya. Ugyanakkor a gólyafészek lerombolójának tűzvész pusztítja el a házát, vagy némán születik a gyermeke.
Egy másik értelmezés szerint, egész évben lusta lesz, aki tavasszal először álldogálló gólyát pillant meg, ám, ha az elsőként megpillantott gólya repül, a szemlélő serény munkával eltöltött, szorgalmas év elé néz. A lustaság megelőzéséhez fél lábon állva a következő versikét kellett elmondani: „Gólyát látok, fél lábon állok, aki nem áll fél lábon, lusta lesz az a nyáron.” A törökök szerint, aki repülő gólyát lát, egész évben folyton-folyvást utazni fog, míg ha a földön látja e madarat, otthon marad.
Gólyás esetek a magyar történelemben
A Képes Krónikában olvasható, hogy amikor Attila király körbefogta az észak-itáliai Aquileia városát, a hunok sokáig még ostromgépekkel sem tudták bevenni a várost. Egyszer a hun király észrevette, hogy egy gólya a fiókáit elköltözteti a városból a számára biztonságos tengerparti nádasba. Ebből az égi jelből a király megtudta, hogy hamarosan elpusztul Aquileia. Ezer évvel későbbről Antonio Bonfini örökítette meg számunkra, hogyan jósolták meg a gólyák Mátyás király halálát: „..midőn Bécsből Budára tartottunk, és a király megállt Komáromnál, egy torony tetején, amely a kapu fölött emelkedett, észrevettünk egy gólyafészket, melyért négy gólya, a gazdát kiüldözve, ádázul verekedett egymással; velem együtt a többi udvari embernek is megmutatta ezt, és később barátaim között, mintegy az istenségtől megihletve, megjövendöltem ebből, hogy Pannóniában ez évben megbomlik az egység, és a fejedelem halála közel van, valamint, hogy a magyarok hajlandósága négyfelé ágazik, mert négy király fog civakodni az országért; és ezt a jóslatot az ő gyenge egészsége is alátámasztotta.”

a kép forrása: http://piqs.de
Tényleg a gólya hozza...? Ne gyere már itt Andersennel...
S végül, de nem utolsó sorban szóljunk a gólya és a termékenység kapcsolatáról.
Hitvilágunkban a gyereket a gólya hozza. Ez olyan erősen tartja magát, hogy bár a finneknél nem fészkel soha gólya (bolond lenne olyan hidegbe menni, brrr...), még a finn gyerekeket is a gólya pottyantja le!
A hidelemvilágban a ház körül röpködő gólyák látványát általában a család szaporodására utaló jelnek tekintették. Akinek a háza udvarán, vagy a ház előtti árokban békát fog a gólya, ott gyermekáldás várható - tartja a régi babonaság.
Heves megyében így mondták: "Gólya, gólya, vaslapát, hozzál nekünk kisbabát!"
Nem megmondtam, ne menj le a tóra?!
A hiedelem valószínűleg abból a régi pogány szokásból ered, amikor az emberek még a vízi istenekhez könyörögtek gyermekáldásért. Mivel a gólya vízi madár, a keresztény hitre térés során átvette a víz szellemeinek szerepét. Ezért a házaspárok gyermekáldásra számíthattak, ha a házuk felett gólyák köröztek vagy esetleg leszálltak a házra.
A kisbabák a tó közepén kinyílott vízililiomok között teremnek. Oda csak a gólya tud bemenni a hosszú lábával, hosszú csőrével megfogja a kiválasztott kisbaba hasát, így alakul ki a köldök. Beleteszi egy pelenkába, a csőrében összefogja a pelenka csücskeit, felszáll, és annak a háznak az ablakába vagy kémnyébe teszi be a babát, ahol gyermekáldást várnak. Mivel a gólya nem tudja, hogy kisfiút vagy kislányt szeretne a család, így véletlenszerűen dől el a kisbaba neme.
A hiedelem nagyon régi, de igazán népszerűvé állítólag Hans Christian Andersen tette meséjével.

Kilenc hónapig van távol
Egy másik magyarázat szerint azért hozza a gólya a kisbabát, mert költöző madár. Ősszel elrepül Afrikába és március végén-április elején, a tavasz hírnökeként tér vissza, kb. kilenc hónappal a nyári napforduló (június 21.) után. Ez a pogányok szerint a házasság és a termékenység ünnepe. Sok gyerek fogant ilyenkor és sokszor egybeesett a gyermek és a gólya érkezése. Ezért kapcsolódott egybe a két esemény.
Álomban gólyát látni is gyermekáldást jelent, úgyhogy merjünk gólyát álmodni!
Jönnek a gólyák, itt a tavasz!
A hazánkban fészkelő gólyák közül Báró az első, de nyomában már lassan ott az egész állomány, és mire mindannyian megtalálják fészküket, már a nyár is lassan beköszönt.
Aki nem hiszi el nekünk, hogy itt a tavasz, higyjen a szemének! Persze az ablakon is kinézhet, de van egy másik ötletünk: nézze meg Báró fészkét Őrhalomban, mikor foglalja el a gazdája!
Ha báró már megérkezett, figyelheti a bácsalmási gólyakamerát is. Ha szerencséje van, és nem felejti el, nyáron még a kölyökgólyákat is meglesheti!



