Nos, azt hiszem ez az egyik legerősebben "gazolás"- igényes téma az ezoterikus-spirituális témakörben. De ha már itt vagyunk, nézzük meg mit is tudunk tenni az ügy érdekében:
Tehát magát az impulzus alapú információ áramlást nem tekintjük érzékszervi észlelésnek. Noha, ha belegondolunk az erősen közvetített érzelmeket szinte tapintani lehet a bőrünkön: pld: csak úgy sütött a tekintete, stb...) Mégis minimális hajlammal, kevés tanulással, és gyakorlással egészen pontosan meghatározhatóak érzelmek, és hangulatok.
Ezen kívül létezik még észlelés vagy mélyészlelés, ami a sejtszintű érzékelés ösztönös értelmezési tartománya. Másképpen, a sejtekben tárolt bármilyen típusú információk, szerzett vagy hozott, azaz őseinktől öröklött eseményalapú hívójelre ingerületekké alakuló komplex adatbázisa.
Ez kivétel nélkül minden emberben meg van és működik. Ezek a programjaink múltra, jelenre, jövőre levetítve.

Nem feltétlenül szükséges tudván tudjuk, éppen mi zajlik bennünk, és ezáltal mely múltbeli események válhatnak ripsz -ropsz irányadóvá a jövőnkre nézve, ám azért csendben SEJT-jük.
Olyan időszakunkban, amikor a túlélésünk a tét, ezek bizony nem annyira csendes sejtések, mint üvöltő valóság.
Sajnos előfordulnak olyan esetek is, amikor természetes vagy mesterséges úton le vannak csendesítve ezek a túlélést segítő funkciók. Egy ilyen helyzet fokozottan életveszélyes!
Kapcsolódó cikkek
Maga a traumatérkép az ilyen típusú számtalan formában megnyilatkozó helyzetek felismerését próbálja elősegíteni. A legalapvetőbb formája a tudatvesztéshez hasonló jellegű figyelemhiányról ismerszik meg, bár nem összekeverendő a fokozott ingerület átvitel miatt kialakuló, természetes módon, a szervezet által termelt nyugtató hatású biokémiai folyamatok révén beálló "békés" állapottal.



