Viszont az erős, a családi territórium magvából születő ösztönös, hozott tudásból, vágyakból születő kapcsolatok magnetikus erejűek, mert egy életre elegendő feladatot adnak. Vagyis ilyenkor találja meg a zsák a foltját!
És ez általában egy olyan hosszantartó időszak, amelybe bele-bele iktatódnak a fent említett "segítő típusú időszakok".
Az ilyen alapú párkapcsolatok erősségüktől és az időszakuk hosszától függően mindent kibírnak.
Különélést, szeretőket, más házasságokból, kapcsolatokból született, ún. "ajándék gyerekeket", katasztrófákat, betegségeket, stb...
A helyzet viszont az, hogy megfelelő időszak, ösztönösség, logikus gondolkodás és önismeret hiányában ezeket a kapcsolati formákat összekeverjük, vagy fel sem ismerve őket elmegyünk mellettük. Ámbár többször is felbukkannak életünk során, hátha.
Nos így születik a fragmentált vagy "kis idő", azaz az időszak.

A "nagy, összefüggő idő" pedig az, amelybe mindannyian a létezésünk összes kapcsolatrendszerével, aspektusával, "kis idejével" beleszületünk és ezáltal működtetjük, mert bennünk és általunk saját teret, értelmet, érzelmet és cselekedtet nyer, azaz formát, mint mennyiség és minőség.
Kapcsolódó cikkek
Ez a mi belső időnk, amiben a belső óránk mutatja, mondja meg nekünk, mik a feladataink. Csak kövessük nyugodtan, mert az évszakok, napszakok, égitestek haladásával mért külső idő pedig ennek a belső időnek nyújt helyszínt és színteret. Ami azt jelenti, hogy a mi egyéni utunk a külvilágban az előző témában említett Egységben Látás révén a szabad akarat értelmében eleve a létező legtökéletesebb életet támogató módon elrendezett. Semmi mást nem kell tennünk csak léteznünk, tehát gondolkodnunk, éreznünk és cselekednünk benne életet nem támogató jelleg NÉLKÜL.



