Rendkívül fontos képesség, szinte az összes többi ezen alapszik. Különböző dolgok történnek velünk, mi pedig értelmezzük őket, jelentést adunk nekik. Ez az értelmezés dönti el, ér-e stressz bennünket. De egészen biztos, hogy csak egyféleképpen értelmezhetjük azt, ami történt?
Az átkeretezés egyik igen egyszerű módja az, ha megpróbáljuk kicsit messzebbről szemügyre venni a problémát, amin éppen rágódunk. Feltehetjük például a kérdést: „Fog ez számítani egy-két év múlva is?” Amikor apró bosszúságok érnek, például ha nem indul az autó, ha bedöglött a számítógép, vagy kizártuk magunkat a lakásból szörnyen érezzük magunkat. Egy kritika a főnöktől, egy veszekedés a férjjel, a gyerek egyest kapott matekból, egy visszautasított üzleti ajánlat – tényleg olyan fontos? Amikor úgy érezzük, hogy összecsapnak a fejünk felett a hullámok kérdezzük meg magunktól: egyáltalán emlékezni fogunk a helyzetre egy-két év távlatából? Azt is megtehetjük, hogy megpróbáljuk egy külső szemlélő pozíciójából nézni és értékelni azt, ami történt. Tényleg olyan borzasztó? Vagy kívülről nézve inkább mulatságos?

A humor, a nevetés, az öröm képessége
Azt hiszem, valamennyien egy kicsit túl komolyan vesszük a világot – és benne önmagunkat. Megengedjük, hogy apró dolgok – amelyekre pár óra, pár nap vagy pár hét után már nem is emlékszünk – felbosszantsanak, felidegesítsenek. És ilyenkor szörnyen szerencsétlennek érezzük magunkat. Elvárjuk, hogy a dolgok pontosan úgy történjenek, ahogy elképzeltük őket, s ez persze ritkán valósul meg. Ha egy kicsit több humorral szemléljük az eseményeket, ha bosszúságainkat „történelmi távlatokba” helyezzük, ha olyannak fogadjuk el a világot amilyen, (és nem várjuk el, hogy más legyen, pontosan olyan, ami nekünk megfelel), akkor sokkal jobban fogjuk érezni magunkat a bőrünkben.
Tanuljunk meg újra örülni, nevetni, kikapcsolódni. Szánjunk rá időt: fedezzük fel, mi jelent igazi örömöt számunkra. Ne becsüljük le a szórakozás, a kikapcsolódás értékét. Mindennapi gondjaink, bajaink közepette használjuk humorérzékünket, próbáljuk meg a történteket humoros oldaláról nézni.
A lazítás képessége. Relaxáció
A legtöbb nő egyáltalán nem tud lazítani. Gondolataik szüntelenül pörögnek, izmaik feszesek, kötöttek. Pedig a relaxáció nagymértékben fokozza stressztűrő képességünket. És a relaxáció tanulható!
A relaxáció nem kizárólag izomlazítást jelent, hanem teljes idegi és lelki ellazítást is. A különféle relaxációs módszerek kiválóan alkalmasak a feszültség, a szorongás kóros köreinek áttörésére. Miközben az izmok ellazulnak, a feszültség, a mindennapi hajsza elszáll belőlünk. Naponta 10-15 perc teljes nyugalom és béke, amit önmagunkra szánunk, amivel megajándékozzuk magunkat.
A relaxáció fokozza testi-lelki tűrőképességünket. Javítja egészségi állapotunkat, tompítja az érzelmi indulati reakciókat, távolságtartást, nagyobb rálátást biztosít a nehéz helyzetekre, és a „rendíthetetlen nyugalom” a konfliktus szituációkban sokat jelent. A relaxáció tehát ellenállóbbá tesz mind a pszichés, mind a fizikai stressz-tényezőkkel szemben, ezért nagy jelentősége van a pszichoszomatikus betegségek megelőzésében.
Akarsz többet megtudni magadról? Kattints>>

Légzéskontroll
Végezetül próbáljunk ki egy igen egyszerű technikát, ami segít leküzdeni a stresszt, és lehetővé teszi, hogy az aggodalmaskodás, önsajnálat, sértődékenység képessége helyett hatékonyabb technikákat alkalmazzunk.
Amikor felhalmozódik bennünk a feszültség, izmaink – s köztük rekeszizmunk is – szinte görcsbe rándulnak, ezáltal kevesebb oxigén jut a szervezetbe, s egyúttal nő a felhasználás is. A szorongás, a pánik is szorosan összekapcsolódnak a helytelen légzéssel. A légzés szoros összefüggésben áll érzelmi állapotunkkal: ha idegesek, nyugtalanok vagyunk felületesebben, de gyorsabban lélegzünk. De mindez visszafelé is hat: a légzéskontroll kitűnő eszköz lehet érzelmi állapotunk uralására.
Ha egy nehéz helyzetben úgy érezzük, hogy szorongani kezdünk, vagy kezd elhatalmasodni rajtunk az indulat, agyunkat elborítja a vörös köd, végezzünk 3-4 légzéskontroll gyakorlatot: lélegezzünk be mélyen, lassan, kb. 4 mp-ig (a másodperceket lassú számolással mérhetjük), tartsuk vissza lélegzetünket 4-6 mp-ig, majd lélegezzünk ki újabb 4 mp-ig.
Meglátjátok, néhány ilyen egyszerű gyakorlat csodákat tehet: szorongásunk, indulatunk oly mértékben csökken, hogy képesek leszünk átkeretezni, objektíven, szinte kívülről szemlélni az eseményeket.
Ha, akár szakmai problémák, akár a párkapcsolatotok problémái miatt, akár más okból életetekben annyira felhalmozódott a feszültség, aminek a feldolgozásához, a tovább lendüléshez jól jönne két tapasztalt szakember segítsége, forduljatok hozzánk bizalommal: [email protected] vagy +36-30-944-4464



