Vannak olyan táplálékaink, melyek fogyasztása csupán az élvezetről, a társaságról szól, mint például a kávé, a csokoládé, az alkohol és így tovább. Ezeket akár a „szájingerlés különböző gyönyöreinek” is nevezhetnénk.
De származhat-e abból bármiféle előnyünk, ha zsírpárnákkal béleljük ki a testünket?

A túlsúly megítélése bizony változik a korral és a kulturális szokásokkal.
Egy törzsfőnök egykor elképzelhetetlen volt nagy pocak nélkül, hiszen a test térfogatának közvetlen szerepe van a tekintélyideál szerveződésében.
A túlsúlyos embert Európában is megbecsülték és tisztelték. Némely hivatások kapcsán még ma is egy testes férfi prototípusa jelenik meg előttünk. Gondoljunk csak az iparmágnás, a politikus, a bíró, az igazgató, stb. szociális szerepekre.
A vezető beosztásban dolgozó férfiak jelentős hányada ma is túlsúlyos, mely zsírpárnák a növekedő státusszal egyidejűleg jelennek meg.
Nem csak a nagy test, a nagy étvágy is dominanciajegy. Nem véletlen, hogy napjainkban is annyi ivó-evő versenyt rendeznek.
Ki tud több hot-dogot, vodkát stb. elfogyasztani adott időintervallumon belül: ez egy a dominancia elérésének archaikus változatai közül. Kétségtelen, hogy annak egy kifejezetten egészségtelen módja.
A gyorsevés mindazonáltal napjainkban reneszánszát éli, bár nem azért, amiért az ősi időkben.
Ma már nem kell attól félni, hogy bárki elveszi előlünk a finom falatot. Manapság inkább az időhiány eredményezi a gyorséttermek óriási sikerét.
Nem csupán ebben következett be azonban változás.

Napjainkban a súlyfelesleg egészen más elbírálás alá esik. A 20. századtól kiindulva a fiatalság, az egészség és a testi szépség vált a rögeszménkké, melytől képtelenek vagyunk szabadulni. S mintha nem lenne elég a fejünkben élő kép, a média minden fórumán azt közvetíti felénk, hogy boldogok és elégedettek önmagunkkal csak akkor lehetünk, ha lefogyunk.
A férfiak túlsúlyával kapcsolatban pedig határozottabban elnézőek vagyunk, mint a nőivel szemben.
Pár évtizeddel ezelőtt a nőies nő dús keblet, széles csípőt takart. Ma inkább egy prepubertás korba lépő leányra emlékeztet.
A plusz kilók egészségügyi veszélye mellett súlyos problémát jelent, hogy a túlsúlyhoz számos negatív tulajdonság rendelünk hozzá, s ez a hatás már gyermekkorban megfigyelhető.
Egy vizsgálat szerint a gyerekek a túlsúlyos osztálytársaikat lustának, trehánynak, csúnyának, büdösnek, semmirekellőnek tartják, s ezt sajnos sokszor maguk a szóban forgó osztálytársak is elhiszik magukról. A negatív énkép, és az evés nyújtotta öröm körforgásából nehéz segítség nélkül kilépni.



