A gyermek a születés pillanatában még nem érti, hogy ő az édesanyjától független, különálló egységet alkot. 9 hónapig az édesanyja testében fejlődött, együtt léteztek, így időre és megfelelő számú tapasztalatra van szüksége ahhoz, hogy megértse, a teste a sajátja, az azt ért hatások rá gyakorolnak közvetlen hatást, s ő az, aki befolyásolni, irányítani tudja a működését.

Az idegrendszer érése mellett fokozatosan válik képessé arra, hogy szabályozni tudja a mozdulatait. A tapasztalatai függvényében ismeri fel a fizika törvényszerűségeit, s építi be azokat a viselkedési repertoárjába.
Az édesanya és gyermeke közötti kezdeti szimbiotikus kapcsolat így lassan megszűnik, hogy helyt adjon az éntudat kialakulása mellett az önállóság megjelenésének.
A mozgásfejlődés lehetőséget teremt arra, hogy a gyermek egyre többet fedezzen fel a világból, megismerje a teste működését, megértse az őt körülvevő környezetet, valamint értelmezze annak rá vonatkozó visszajelzéseit.
Annak felismerése, hogy ő egy egyedi tulajdonságokkal, és saját akarattal rendelkező önálló lény, akinek másoktól eltérő személyisége van egy fontos mérföldköve a pszichés fejlődésnek.
Az éntudat kialakulását követően megjelenik az énhangsúlyozás az „én akarom”, „én csinálom”, „enyém” kifejezések gyakori használatával, melyet a gondozói környezet sokszor tévesen önzésnek, vagy irigységnek címkéz.
Ha a gyermek akaratát nem törik le, idővel képessé válik szabályozni azt.

Az önállóság után a másik nagy harcot a függetlenség kivívásáért tesszük. Ez már a kamaszkor időszaka, mikor olyan fontos kérdésekre kell megtalálni a választ, mint hogy kik és milyenek vagyunk, mi a célunk, a feladatunk az életben, mit akarunk elérni, kit akarunk szeretni, miben akarunk hinni. Ennek a fajta keresési időszaknak a megélését a biológiai változások, és a környezet megértésének és elfogadásának a hiánya tovább nehezíthetik.
Kapcsolódó cikkek
A kamasznak meg kell ismernie önmagát, a képességeit, a félelmeit, a személyes boldogságának forrásait. Meg kell találnia az őt foglalkoztató kérdésekre a választ. Csak kellő önismeret és tapasztalás révén válik képessé a saját értékrendjének a kialakítására, a stabil identitásának a megélésére, hogy aztán érett személyiségként vághasson neki az önálló és független életvezetésnek.



