Az öröm, amíg készülődünk vele, ahogy pepecselünk, gondosan javítgatjuk, - és az öröm, amikor meglátjuk: eredményesen dolgoztunk, lényünk legjavát formáltuk bele valamibe, - leírhatatlan. Nem számít ki mit szól hozzá, a miénk, szeretjük így is, úgy is.
Fontos: Soha, de soha ne szóljuk le más alkotását. Ha valaki javító kritikát, fejlesztő észrevételt kér tőlünk, legyünk óvatosak a megfogalmazással. Igyekezzünk úgy mondani, hogy az ne törje le a másik ember alkotókedvét. A kritika tényleg építő legyen. Gyakori, hogy az "őszinteség" csak bántás, tegyünk inkább féket a nyelvünkre. Még akkor is, ha a véleményünket kikérték, és nem kéretlen a tanács, amit adnánk. Vonatkozzon inkább technikára, vagy színekre, de ne minősítse le a nagy egészet, mert az kedvét szegheti az alkotó embernek.

A teljes figyelemmel való odafordulás valami felé, amit szeretünk, pedig növeli a koncentrációs készségünket más területeken is, ami szintén szerencsés.
Mit alkottál mostanában? Kérlek mutasd meg itt a cikk alatt, hozzászólásban, hogy gyönyörködhessünk együtt!



