"A Thich Nhat Hanh, egy vietnámi buddhista mester írt egy könyvet a dühről, amiben azt mondja, hogy érezheted, de ez nem jelenti azt, hogy kiabálni kell.
Ha a dühödet ráengeded valakire, akár még egy állatra is, akkor az állat utána elkerül. Ha a dühödet ráengeded a gyerekedre vagy a feleségedre, férjedre, akkor megtanulják, hogy ilyen vagy, és elkerülnek. Tehát ha valakit szeretsz, akkor nem akarod a dühödet így kifejezni – hiszen ez is csak egy szokás, mert a szüleid is ezt csinálták, meg mindenki ezt csinálja, és meg volt engedve.
De ha nem engeded meg magadnak, akkor, ha érzed, hogy jön a düh, akkor elkülöníted magad, bemész a vécére, és a dühnek az égető erős lángjait csak nézed, és közben próbálod kitalálni, hogy mi gyújtotta meg azt a tüzet, de nem perzseled meg vele a másikat. És amikor rájössz, akkor odamész a másikhoz, és elmondod, hogy amikor ezt és ezt csináltad, vagy nem csináltad, nagyon dühös lettem. De már nem pörzsölöd vele, csak mondod – és ő pedig megköszöni, hogy nem bünteted, és hogy vigyáztál rá. Ezt így is lehet."

Ez a tanítás akkor állja meg a helyét, hogyha az illető lelkileg is a közeledben van és akkor, hogyha nem tör egyértelműen és világosan ellened. A dühöd kezelése mindenképp fontos és jó dolog, ha egy üzleti helyzetben vagy, a beosztottaiddal vagy a főnökkel. Ha a családoddal vagy, ahol általános szeretet vesz körül.
Düh, mint erőforrás
Ha azonban egyértelműen megtámadnak, akkor a düh nem más, mint egy energia forrás, mely segít abban, hogy meg tudd óvni magad. A düh ereje ilyenkor a túlélés eszköze.
- Mondanád-e annak az anyának, akinek megölték az egyetlen gyerekét, hogy ne legyen dühös a gyilkosra?
- Mondanád-e annak akit folyamatosan bántalmaz a párja, hogy maradjon asszertív és kezelje a dühét, vagy inkább a düh kimutatására és megélésére volna még nagyobb szüksége?
- Ha biztosan tudod, hogy egy közlekedési helyzetben a kiengedett düh sokkal jobb, mintha az illető visszafojtja, mert akkor sokkal biztonságosabban vezet, akkor rászólnál-e az anyósülésről?
Jogod van a dühödhöz!
Lehetsz dühös, sőt előnyödre válik, ha néha ki mered engedni, ha konfrontálódni mersz, ha fel mersz lépni egy olyan dologért, melyben hiszel! Tisztázódnak a viszonyok, megnőnek a lehetőségeid és eltávolodnak a bosszantó és dühítő elemek a közeledből. Jogod van a dühödhöz, megélheted, mer emberi, ősi és alapvető érzelem. Nem ciki, nem kínos és nem is szégyenletes. A düh az csak düh.



