Az Arvisura egy nagy terjedelmű, összefüggő, térben és időben igen nagy távolságot átfogó, jelentős irodalmi alkotás, amely a magyarság évezredes regevilágán keresztül mutatja be a magyar nép régmúltját. Közelebbről: a 24 Hun Törzsszövetség sámánjainak rendszeresen írt és őrzött hagyománya. Műfaját nehezen lehetne beazonosítani, leginkább a rege világához áll közel.
Az ősi mitológia
A monumentális, mégis egységes történeti rendszer, amely e munkát olvasva elénk tárul, a történelem előtti, számunkra már mitologikus időkből szinte napjainkig vezet. Az Arvisura története az elsüllyedt őshaza földjén, Ataiszon kezdődik, amely ősföld hasonló a Platón által leírt Atlantiszhoz, azzal mégsem ugyanaz. A rege szerint innen kerültek a hunok Mezopotámián keresztül Ordoszba, ahol időszámításunk előtt 4040-ben megalapították a 24 törzsből álló szövetségüket.
E hatalmas ívű mestermunka évezredeket fog át, logikus rendbe sorolva azokat az eseményeket, amelyek a minket ma körülvevő világot létrehozták, bár némiképp más alapállásból, mint ahogyan azt az iskolában tanulhattuk. Másrészről az Arvisura egy beavatott ember különös hagyatéka. Az Arvisura-ban egy olyan őstörténet tárul elénk, amely évezredeket átfogó krónikát ad azokból az időkből, amelyekből nincsenek írásos emlékeink, vagy ha vannak is, egészen más alapállásból mutatkoznak meg nekünk.
A mű egy különös őstörténete a magyarságnak. Természetesen ez az őstörténet is - jellegéből fakadóan - mitológiai szinten kezdődik, ha nem is a sokat vitatott Nagy Bumm-tól, de mindenesetre a világot jelenleg irányító intelligencia születésétől. Ezután megismerkedhetünk az emberiség őstörténetével, amely az elsüllyedt földrészen kezdődik - ezt ismerjük már valahonnan, ugye?
Innen követi az elmenekülők útját, azokét az emberekét, akik a világ különböző helyein partot érve birtokba vették a mai kontinenseket. Az egész monumentális történet természetesen előtérbe helyezi a magyarokat, illetve elődeiket, a magyarokkal rokon népeket, törzseket, így elsősorban a hun törzs-szövetségeket, de foglalkozik minden olyan néppel, amellyel az évezredek során valamilyen kapcsolatba kerültünk. (...)
Eleink sámánhite
Eleink ősi sámánhite alapján kétezer évente, azaz az egyes világhónapok váltása idején a rokon népeknek át kell adniuk egymásnak a szellemi és hitélet központját, valamint azt a feladatot, hogy gondoskodjanak a hitvilág fennmaradásáról és a múltban felhalmozott szellemi örökség, ismeretanyag megőrzéséről. A világhónapok folyama során a Vízöntő jegyébe lépés következett a Halak-ból, és a manysi népnek, akik e feladatot kétezer évig ellátták, át kellett, hogy adják megbízatásukat az úzoknak.
A naptári rendszer
Az Arvisura időszámítása alatt természetesen nem egy különálló időmérő rendszert, hanem az eleink által használt kalendáriumi időmérést értjük. Nyilvánvalóan az így kialakult - a természet és a mindennapi élet által diktált ritmusra épülő - korabeli időszámítás egyben az Arvisura időszámítása is. Az alábbi táblázatban egymás mellett szerepelnek a korabeli időszámítás és a még ma is használatos, de a középkorban kialakult, úgynevezett katolikus naptár hónapjai. Érdekesség, hogy az Arvisura által feljegyzett korabeli naptárrendszer nem követi szigorúan a modern naptári hónapokat.
Érdekességek és megdöbbentő tények az Arvisurából:
-Honnan ered a "kötélnek áll" szólásunk?
-Mi múlhat egyetlen egy szavazaton?
-Valóban olyan "szent" volt-e Szent István és Imre?
-Ki volt valójában Anonymus?
-Attila királyunk nem is arany koporsóban nyugszik, hanem ezüstben?
-Mi célból építették fel a kínaiak a Nagy Falat?
-Valójában kik a sámánok?
-Hol volt Atlantisz?
-Mi, földi emberek minek köszönhetjük e rendkívül gyors fejlődésünket?
-Miért nem találnak a tudósaink evolúciós őseit a delfineknek?
-Régebben csak kétféle vércsoport létezett a Földön?
-Jézus 100%-ig nem zsidó volt?
-Mitől olyan rejtélyes s a világon egyedülálló a magyar szent királyi korona?
Akit a téma bővebben érdekel, keresse fel a forrásunkként használt honlapot: http://www.freeweb.hu/arvisura/
Az Arvisura egy nagy terjedelmű, összefüggő, térben és időben igen nagy távolságot átfogó, jelentős irodalmi alkotás, amely a magyarság évezredes regevilágán keresztül mutatja be a magyar nép régmúltját. Közelebbről: a 24 Hun Törzsszövetség sámánjainak rendszeresen írt és őrzött hagyománya. Műfaját nehezen lehetne beazonosítani, leginkább a rege világához áll közel.
Tetszett a cikk?



