Mohamed b. Abdalláh, a nevérõl nevezett mohamedán vallás alapítója, Mekkában született. A szegény családból származó gyermek élete hatodik évében teljesen árván maradt nagyatyjára, 'Abd al muttalibra, majd ennek halála után nagybátyja, Abú Tális viselte gondját.

Mohamed b. Abdalláh, a nevérõl nevezett mohamedán vallás alapítója, Mekkában született. A szegény családból származó gyermek élete hatodik évében teljesen árván maradt nagyatyjára, 'Abd al muttalibra, majd ennek halála után nagybátyja, Abú Tális viselte gondját.

Mohamed pásztorfiúnak szegõdött gazdag mekkaiakhoz, késõbb nagybátyjának üzleti utazásaiban kísérõje volt. A legenda szerint egy ilyen utazás alkalmával találkozott Szíriában Bahira és Dserdsisz nevû keresztény remetékkel, kik benne, mint jövendõ prófétára ismertek. Viszonyai csak akkor fordultak jobbra, midõn egy Kahdidsa nevû gazdag özvegyasszony szolgálatába lépett, kit 25 éves korában, jóllehet az asszony már 40 éves volt, nõül is vett. E házasságból két fiú és négy leány származott, kik mind gyermekkorukban elhaltak.

Eleinte kereskedõi hivatásának élt, de már ez idõben is belsõ életét erõs küzdelmek nyugtalanították. Ellenmondásban állott környezetének vallásával és erkölcseivel, világnézetével. Gondolatai mindig nagyobb erõt vettek rajta, zsidókkal és keresztényekkel aló érintkezése mindinkább tartalmat kölcsönözött vallásos hajlamainak. Közvetlen környezetében is akadtak, kik az uralkodó pogányságtól eltértek és az egy isten hitét vallották. Körülbelül 40 éves lehetett, amikor 610-611 felé azon tudatra ébredt, hogy Isten õt arra a hivatásra rendelte, hogy népét a pogányság veszedelmébõl megmentse és az egy Allah hitére hívja fel. A Mekka körül levõ barlangokba visszavonulva látomásai voltak, melyek között lelkében Isten megjelent. Allah Gábriel angyal közvetítésével nyilvánította neki az emberekhez szóló üzenetét és írni tudó hívei foglalták írásba azt, amit a próféta isten nyilatkozásaként hirdetett.

E kinyilatkoztatások képezik a Korán tartalmát. Fellépése elején csupa gúnnyal találkozott Mohamed a hitetlen mekkaiaknál. Felesége és rokonai voltak legelsõ követõi, támaszai. Végül híveivel a keresztény Abesszíniába vándoroltak ki, ezalatt néhány befolyásosabb ember közöttük Omar is átpártoltak a prófétához; de ellenfelei is fokozódott gyûlölettel üldözték. 617-619-ben Mohamedet és teljes családját kizárták a törzsi közösségükbõl és velük minden érintkezést
megtiltottak. Közben meghalt Mohamed felesége és a próféta ezután újból más-más házassági frigyre lépett. Halálakor kilenc házastársat hagyott hátra. 622-ben fontos fordulóponthoz ért Mohamed pályája, amikor Jathribba vándorolt ki. E kivándorlást tették késõbb a mohamedán idõszámítás kiinduló pontjává. Vele kezdõdik tulajdonképpen az iszlám nyilvános élete és hatása. Jathrib ezentúl a próféta városává lett és neve Medinára változott.

A próféta megkezdte harcait az arab pogányok ellen, a mekkaiak ellen. Az volt célja, hogy a Ká'bába vonuljon és azt a pogány kultusztól megtisztítván, az egy Allah imádásának központjává tegye. Eleinte a mekkaiak észak felé induló vagy onnan visszatérõben levõ karavánjai ellen intézte támadásait, az elsõ nagyobb ütközet 624 ramadán havában a Mekka és Medinaközötti Bedr mellett esett. Mohamed volt a gyõzõ, sok foglyot ejtett a mekkaiak közül, szabadon bocsátásukért tetemes váltságdíj birtokába jutott. Néhány beduintörzzsel és a zsidó Kainua'a-törzzsel vitt harcot 625-ben az Ohod hegye melletti ütközet követte; a mekkaiak bosszúja a Bedr mellett szenvedett vereségért. Életében rengeteg harcolt indított, több kevesebb sikerrel, s végül 630-ban Mekkát is meghódította. Sikerült a Ká'bát hatalmába ejteni, a bálványokat elpusztítani és a várost a hivõk hatalmába keríteni. Mekka az iszlám fõvárosa lett és csakhamar az egész arab félszigeten az új vallás uralkodott, amelynek központjában az a tétel áll, hogy egyetlen isten van - Allah -, akinek Mohamed a legfõbb prófétája. Allahon kívül léteznek más szellemi lények, angyalok is, akiket Allah még az emberek elõtt teremtett. Egy részük Iblisz vezetésével fellázadt Allah ellen.

Ezek lettek a gonosz szellemek, démonok vagy dzsinnek, akik az embert rosszra csábítják és Allahhal szembefordítják. Mindebbõl nem következik azonban, hogy a dzsinnek meg tudnák akadályozni Allah terveinek végrehajtását, hiszen végeredményben az õ hatalma alatt
állnak. Allah akaratát és tanítását a próféták közvetítik az emberekhez. Közülük való Mohamed is, a legnagyobb és utolsó próféta, aki elõtt már 313 isteni küldött is teljesítette hivatását.

A Mohamedet megelõzõ próféták tanítását a zsidók és a keresztények jórészt meghamisították, ezért Allah Gábriel angyalon keresztül hamisítatlan tanítását közölte Mohameddel, a legnagyobb prófétával. Allah, akinek legfontosabb tulajdonsága végtelen nagysága és hatalma, az embertõl abszolút engedelmességet kíván. Noha Allah minden embernek elõre meghatározza örök sorsát, a halál után mégis mérlegre teszi az emberek cselekedeteit, majd a világ végén egy nagy, általános, utolsó ítéletet is tart, amikor a halottak feltámadnak. Az ítélet után a muzulmánok a paradicsomba kerülnek, míg a hitetlenek, a káfirok a pokolba jutnak. A hithû muzulmánoknak a paradicsomban csodálatosan boldog életük lesz, míg a pokol lakóinak örök szenvedés lesz az osztályrészük. A pokolban különleges szenvedés vár a zsidókra és a keresztényekre.

A pokol és a paradicsom között terül el al-Arafa országa, ahol a gyermekek, epilepsziások, holdkórosok és különféle elmebetegek élik sivár, egyhangú, szenvedés nélküli és örömtelen életüket. Az iszlám híveinek öt fõ kötelessége van: a hitvallás ("nincs más isten Allahon kívül és Mohamed az õ profétája"), a napi ötszöri, meghatározott módon végzett ima, a jótékonykodás, amely kezdetben tetszõleges volt, késõbb azonban pontos törvények szabályozták, a ramadán havi böjt, zarándoklat Mekkába, a Kába-kõhöz, amely minden muzulmán számára életében legalább egyszer kötelezõ.

Ezenkívül számos apróbb elõírást is meg kell a muzulmánoknak tartaniuk, így tilos számukra a sertéshús fogyasztása, a bor és a szeszes ital élvezete, tilos elkészíteni Allah képmását, a 7-10 éves fiúgyermekeket körül kell metélni. Stb. A muzulmánoknak fegyverrel is terjeszteniük kell az igaz hitet (szent háború = dzsihád). Az iszlám hit- és erkölcstanának alapja a Korán, a Mohamednek adott isteni tanítások gyûjteménye. A mohamedánok nagy része tisztelettel övezi a szunnát is, a Mohameddel kapcsolatos, de nem kinyilatkoztatásnak tartott hagyományos összességét.
bzs
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.