Amikor leülünk a játék köré, először kicsit elcsendesedünk. Azután ráhangolódunk pár mély lélegzet kíséretében önmagunkra, és megnézzük, hogy mi az, ami éppen most foglalkoztat bennünket, nem hagy nyugodni, állandóan a fejünkben jár, esetleg zavarodottságot, problémát, konfliktust okoz. Megnézzük, mi az, amire szeretnénk kiutat, megoldást, feloldást, választ találni
Ezt aztán leírjuk, és megosztjuk egymással.
Igaz, vannak olyanok is, akiknek nem okoz problémát éppen most semmi, de esetleg valami nagyobb feladat, történés, esemény előtt állnak, és azt szeretnék megtudni, hogy milyen erőforrásokra van szükségük ahhoz, hogy terveik sikerüljenek. Vagy egyszerűen csak azt szeretnék, hogy úgy éljenek, ahogyan szeretnék. A játék ilyen és minden egyéb helyzetben is nagy segítséget adhat a játékvezető, és a játékostársak közreműködésével, támogatásával együtt.
Mégis, mindig, minden pillanatban az a döntő, hogy a játékos saját maga képes e rálátni arra, ami éppen akkor történik benne, tudja e, akarja e kapcsolni a játék üzeneteit saját legbelsőbb centrumához, s ahhoz a fókuszkérdéshez, amelyet a játék elején feltett.
A több órán át tartó belső utazásunk alatt végigmegyünk saját fizikai, érzelmi, mentális és spirituális szintjeinken, az adott kérdést érintve.
Lassan kivilágosodik a kép, felderengenek a lehetőségek, tisztázódnak a megoldandó és elvégzendő feladatok, s már csak rajtunk áll, hogy abból a sok-sok felismerésből, „aha” élményből, amit a játék nyújtott nekünk, mi az, amit meg is tudunk valósítani, és valóban úgy élni, gondolkodni, szólni és cselekedni, ahogyan az a leginkább szükséges és célravezető a számunkra.
Eddigi tapasztalataim azt mutatják, hogy a játék nem hazudik. Bár egyáltalán nem jóskártyákról van szó, hanem olyan tömören, frappánsan megfogalmazott gondolatokról, melyek segítenek továbbgondolni, megérezni, mások előtt is megosztani, megemészteni és feldolgozni életünk színtereinek egy-egy szeletét, mégis azt látom, hogy ha hallgatunk a kapott javaslatokra, könnyebben fogjuk venni az akadályokat.
Ezért is érdemes a játék során mindent lejegyeznünk, hogy a későbbiekben, akár napok, vagy hetek múlva is elővehessük a kis forgatókönyvünket, és „puskázhassunk” belőle, ha szükséges.
Én magam úgy gondolom, és hiszem, s életem minden perce alátámasztja ezt a hitemet, hogy a szenvedés, a fájdalom, a düh, a harag, a meg nem bocsátás, a betegségek, s minden, ami elszomorítja, vagy felzaklatja életünket, valójában egyfajta tudatlanságból ered. A játék lényegi eleme a TUDATOSÍTÁS, a bennünk és kívülünk lévő világ történéseinek, eseményeinek pontos felderítése, átélése, s ha szükséges átalakítása mindannak, ami kevésbé, vagy egyáltalán nem működik a számunkra „jól”.
S bár nem ítélkezünk, hogy mi se ítéltessünk el, de rádöbbenünk, hogy mi az, ami gátol, akadályoz egy adott kérdésben, s hogy mi minden szükséges ahhoz, hogy ezt a gátat és akadályt feloldhassuk. Ez maga a transzformálás, a transzformálódás, a bábból, gyönyörű szép pillangóvá válás folyamata.
A játék végén- szerencsés esetben- megtörténhetnek a kívánt változások, melyek segítségével életünk bármely területén biztonsággal és hittel tovább léphetünk. A belső folyamataink elindulnak, a tükröt többé nem akarjuk széttörni, az útirány láthatóvá válik, és már csak rajtunk múlik, hogyan tovább…
Szertettel hívok, és várok mindenkit erre a csodálatos belső utazásra, a spirituális tudatosítás birodalmában:
Bors Mária
Hivatásos és gyakorlott játékvezető,
A Transzformáció Játék egyik fordítója
Születés Hete
Ez a játék nem csak játék. Ez a társasjáték egy csodálatos közvetítő eszköz ember és ember, ember és a magasabb dimenziók, valamint az emberben, saját magában meglévő szintek között.
Tetszett a cikk?



