Az emberek hite, vallásos meggyőződése, gondolkodásmódja a világ és a társadalmak dolgairól kiélezte az egymástól való eltéréseket, különbségeket, amelyek összeütközése olykor fenyegetésbe torkollott. A lelkiismereti eltérések megszüntetésére irányuló terrorisztikus hatalmi fellépések az európai kultúrák történetében általánossá, tömeges méretűvé váltak - ennek még ma is számos jelét tapasztaljuk. A lelkiismereti erőszak mai megnyilvánulási formáit, a vallási köntösbe öltözött különböző szekták káros tevékenységét érdemes átvizsgálni...

Az emberek hite, vallásos meggyőződése, gondolkodásmódja a világ és a társadalmak dolgairól kiélezte az egymástól való eltéréseket, különbségeket, amelyek összeütközése olykor fenyegetésbe torkollott. A lelkiismereti eltérések megszüntetésére irányuló terrorisztikus hatalmi fellépések az európai kultúrák történetében általánossá, tömeges méretűvé váltak - ennek még ma is számos jelét tapasztaljuk. A lelkiismereti erőszak mai megnyilvánulási formáit, a vallási köntösbe öltözött különböző szekták káros tevékenységét érdemes átvizsgálni.

Eltérő hitek vitája
A történelem előtti korokba nyúlik vissza az emberek eltérő hite, gondolkodása, meggyőződése elleni, többször az erőszakba torkolló türelmetlenség. A legtöbbször az istenhit, a vallás, a faj, a gazdasági helyzet, a földrajzi környezet, a szokások és a kultúra eltérései váltották ki az erőszakot. Modern felvilágosult századunk szégyene és a történelem fekete fejezetébe tartoznak a szélsőséges diktatúrák, amelyek már (ál-)tudományos alapon, államilag szervezve, gyilkos törvényeik alapján szervezték és hajtották végre a másként gondolkodók, vagy éppen a vallásos tömegek, illetve az eltérő véleményt képviselők kirekesztését kényszermunka-táborokba zárását, lemészárlását. A diktatúrák kíméletlenül felszámolták az emberi gondolkodás és véleménynyilvánítás minden szervezetét, a szabad sajtót, a művészeti műhelyeket, stb. Kezdetben esetenként, majd mind gyakrabban, végül általánosan külön gondolatrendőrség üldözte az önálló véleménynyilvánítást.


A lelki erőszak mai megnyilvánulási formái
A nagy vallásháborúk és a máshitűek, intézményes és tömeges méretű üldözésének kora látszólag lezárult. De ilyen csaták és ütközetek még ma is előfordulnak, igaz, többnyire földrajzilag jól körülhatárolható, lokális méretekben. Az ilyen küzdelmek egyik legismertebb területe az északír tartomány, ahol évtizedek óta szedi áldozatait a vak terror. Az északír probléma tulajdonképpeni gyökere a gazdagabb protestánsok és a szegényebb katolikus írek közötti gazdasági és nacionalista (ír elnyomottak, angol hódítók évszázados küzdelme) okokban keresendő. A nemzetiségi eltérés mellett azonban a vallási különbség is meghatározó. Két keresztény vallás véres küzdelmeként is meghatározható ez a szembenállás. Például 1998. július 2-án egyetlen éjszaka Belfastban és az északír tartományban 10 katolikus templomot gyújtottak fel. Biztató jel, hogy a felek hozzáláttak az okok politikai megoldásához.

Különös karaktert öltött az elmúlt évtizedekben Latin-Amerika néhány diktatúrától, oligarchiától, magánhadseregektől sújtott országában a katolikus klérus. Számos pap - köztük magas egyházi vezetők - a hit szolgálatát úgy értelmezte, hogy feladata nem a hatalom kiszolgálása, hanem az elesettek, az elnyomottak védelme. Ezekben az országokban számos papot, apácát meggyilkoltak (megerőszakoltak) a hatalom zsoldosai, a különböző bandák bérgyilkosai (Romero érseket a templomban lőtték le). Az egyházi emberek elleni merényletek nem tekinthetők vallásüldözésnek, vagyis lelkiismereti okból elkövetett terrorcselekménynek, hiszen az elkövetők, illetve a megrendelők többnyire maguk is katolikusok. E bűncselekményeket politikai okok motiválják: a mindenkori hatalmi viszonyok konzerválása.

A keresztény vallások, elsősorban a katolikus erőszakos hittérítési gyakorlatát ma már az elmúlt évszázadok felejtésének jótékony köde borítja. Utolsó hulláma a gyarmatosítások idején történt, amikor úgymond: az Új Világban az indián őslakosság az európai civilizáció hordalékától zömmel elpusztult.


Hittérítés és humanizáció?
Ma már a hittérítés humanizálódott. A kereszt és a kard történelmi emlék csupán. Az európai, az amerikai, az ausztrál stb. kultúrkörben békésen megfér egymás mellett a templom, a mecset, a sztupa stb. Az új vallási türelmetlenség, az ősi, szentnek tartott vallási törvények és iratok betűihez való merev visszatérést követelő fundamentalizmus jelei azonban jelentkeztek az egykori mesés Kelet jó néhány körzetében. Indiában a több milliónyi halálos áldozatot követelő hindu-mohamedán összecsapások a függetlenség elnyerése óta változó hevességgel folytatódnak.

Az önálló India első négy évtizedében összesen 40 atrocitás ért keresztény közösségeket, templomokat. Bár alkotmánya szerint India világi állam, a különböző nacionalista pártok és szervezetek szerint a kontinensnyi országban nincsen helyük külföldi egyházaknak. Ezek több terrortámadást hajtottak végre, főleg nehezen védhető szegény vidékeken. Indonézia a függetlenség elnyerése után a Szukarno, majd a Szuharto nevével fémjelzett katonai diktatúrák bukásával a forrongás állapotába került. Az elégedetlenség a 200 milliós országban először a más vallású közösségek ellen fordult.

A nagyvárosokban a kínaiakat gyilkolták, üzleteiket kifosztották, házaikat felgyújtották. 1999. januárban Ambon szigetén már muzulmán-keresztény összecsapásokra került sor. Az első harcoknak több mint 50 halottja volt, kilenc templom, hét mecset és mintegy 200 lakóház kiégett. Elgondolkoztató hírek érkeznek Izraelből is, ahol az ortodox és a reformista pártok nyílt utcai demonstrációi egyre gyakoribbak és nemcsak vallási, hanem politikai jelleget is öltenek. Talán elmondható, hogy a történelemben a nagy vallásháborúk kora lezárult, de a vallásüldözéseké még nem. A jövő egyik kérdőjele, hogy eszkalálódni fog-e ez a különböző vallási kultúrkörökben.

Az iszlám vallás nem szekta
A második legnagyobb világvallás. Szent könyve a korán meglepően hasonló a Bibliához. Mégis, a keresztények néha hajlamosak az iszlám vallást szektaként értelmezni. Feltehetőleg néhány politikai - vallási színezetű csoport miatt. A moszlim világ fundamentalistái a keresztényeket, a keresztény kultúrák pedig az iszlámot támadják. A világsajtó, állandóan napirenden tartja az arab, illetve az iszlám fundamentalista terrorizmust. Kutatóintézetek tucatjai, politológusok és kriminológusok százai foglalkoznak a témával, az eddig megjelent prognózisok között sok a leegyszerűsíthető, a fenyegetés fokozódását ígérő jóslás. Az iszlám és a kereszténység mai szembeállítása a kérdés megtévesztő leegyszerűsítése. Ők elsősorban egymás ellen harcolnak. Baniszadr egykori iráni elnök szerint: A siiták és a szunniták úgy viszonyulnak egymáshoz, mint Észak-Írországban a katolikusok és a protestánsok. A legélesebb ellentétek a túlnyomó többséggel bíró szunniták (a mohamedánok mintegy 90%-át teszik ki) és a siiták (zömük Iránban él) között.


Vallási köntösbe öltözött szekták
Ha a terrorcselekmények egyik alapvető, meghatározó kritériuma a fenyegetés és a kényszer alkalmazása, akkor ezen az alapon ide kell sorolni a lelki kényszert csoportosan alkalmazó, különböző vallási köntösben jelentkező szektákat. Mintegy 3 évtizede világszerte megjelentek olyan vallási jellegű kisközösségek, amelyek magukhoz vonzották azokat, akiket nem elégítettek ki a történelmi egyházak, vallások spirituális szolgáltatásai. Az ilyen személyek túlnyomó többségben labilis életvitelű, pszichésen sérült, könnyen befolyásolható, hiszékeny emberek. Érdekes módon a szekták tagjai nemcsak tanulatlan, képzetlen emberek, hanem befolyásolható képzett értelmiségiek; szegények és gazdagok egyaránt megtalálhatók soraikban. A legegyszerűbb a helyzet azokkal a vallásmozgalmakkal, amelyek tulajdonképpen gazdasági vállalkozásként működnek. Pl. Chilében a diktatúra bukása után találtak ilyen, a világtól elszigetelt farmot, amelyben főleg az NSZK-ból érkezett emberek szinte katonai hierarchiában dolgozva és a külvilágtól teljesen elszigetelve, fizetés nélkül szolgálták a szekta vezetőjét.

folytatjuk

Forrás: www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/1999/ht-1999-34-16.html
Gergely Attila cikke nyomán
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.