Közeledhet egymáshoz a keresztény és a zsidó vallás?
A Keresztény-Zsidó Társaság havi rendszeres ülésein a beszélgetések középpontjában a két vallás közeledése, egymás értékeinek elfogadása áll. Ma az 56 évvel ezelőtt történteket igyekeztek tisztázni. Az előadóval, ifj. Fasang Árpáddal, Magyarország Unesco nagykövetével beszélgetett a Krónika riportere.
- Nagyon bizalomgerjesztő címet adott az előadásának: A keresztény-zsidó együttműködés távlatai. Itt most nem az elmúlt kétezer évről van szó és nem teológiai kérdéseket fogunk tisztázni, hiszen van itt alcím is: Auschwitz után 56 évvel.
- A vatikáni állásfoglalás határozottan kimondja: a múltunkkal való szembesülés megköveteli azt is, hogy az elődeink által elkövetett vétkekért is bocsánatot kérjük.
- II. János Pál próbálja is ezt, hiszen bocsánatot kért - és amikor most tavasszal elment Jeruzsálembe, nemcsak a kereszténység kétezer éves útvonalát járta végig, hanem elment például a Siratófalhoz és bocsánatot kért a keresztények által elkövetett bűnökért
- A pápai megnyilatkozások rendkívül nagy jelentőségűek, újabb távlatokat adnak a zsidó-keresztény együttműködésnek. Abban bízom, hogy az alapos teológiai együttműködés eredményeként olyan közös zsidó-keresztény dokumentumok is napvilágra fognak kerülni a következő időszakban, amelyek megerősítik ezt az irányt, amely nyilvánosan szakít az anti-judaizmussal és a kereszténység úgy beszél a zsidóságról, mint azokról a testvéreinkről, akikkel közös gyökereink vannak. Szellemesen fejezte ki az egyik tagtársunk itt, hogy: "Uraim, jegyezzék már meg, hogy Jézusnak zsidó édesanyja volt és ráadásul még ki sem keresztelkedett..."
- Gondolja, hogy ha ezeket tisztázzák, sokkal egyszerűbb lesz a közeledés?
- Kétezer év súlyos gondja van mögöttünk. Természetesen sokféle aspektusa van a zsidó-keresztény együttélésnek: gazdasági, pszichológiai stb. De az alapvető a teológiai kérdések tisztázatlansága volt - s ezzel lehet szakítani. Jó irányban vagyunk és minden tőlünk telhetőt el kell követnünk, hogy azok az erők, amelyek ezt a folyamatot elindították a holtpontról, legyenek olyan erősek, hogy ezt be is tudják fejezni. Ne próbáljuk a mindennapi élet kis politikai szennyeseit - és ezek következtében az emberek hitét, jókedvét, jó közérzetét elrontani. A mi feladatunk az, hogy amit mondunk, azt tisztán és felelősen tudjuk másoknak is elmondani.
- Ön az UNESCO nagyköveteként mit tud ezért tenni?
- Az UNESCO a sokszínűségre tette "esküjét", vagyis az a célja, hogy a világ kulturális sokfélesége megmaradjon. Ebben a keresztény-zsidó együttműködés nagyon jó szerepet kaphat. Vannak olyan közösségek, ahol ez semmi gondot nem jelent és vannak olyanok, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy például miért kell a fejünket befedni akkor, amikor bemegyünk egy zsinagógába. Az ilyen alapvető kulturális szokásokat illik megtanulni, illik betartani... Sőt nobilis gesztusként én, ha egy zsidó vendégeket hívok, mindig egy kóser bort is felkínálok neki, mert tudom azt, hogy ez neki jólesik.
- Ezt hol kell megtanulni? Az iskolában, a hittanórán?
- Igen, és a szülőktől is. A szülők pedig tanuljanak a gyerekeiktől - olyan világban élünk, amikor a gyerekek is sok mindenre taníthatják a felnőtteket.
- A Kereszténység-Zsidó Társaság rendszeresen tart összejöveteleket. Itt az előadások után beszélgetnek is, tisztázzák a nézeteket?
- Természetesen. Ha a nézeteket tisztázunk, akkor ennél nagyobb csoda nem történhet. Akik itt vannak, azok nemcsak azért jöttek el, hogy előadást hallgassanak meg, hanem, hogy a saját véleményüket is elmondják
A Keresztény-Zsidó Társaság havi rendszeres ülésein a beszélgetések középpontjában a két vallás közeledése, egymás értékeinek elfogadása áll. Ma az 56 évvel ezelőtt történteket igyekeztek tisztázni. Az előadóval, ifj. Fasang Árpáddal, Magyarország Unesco nagykövetével beszélgetett a Krónika riportere...
Tetszett a cikk?



