A Magyarországi Evangélikus Egyház az ország történelmi egyházai sorában a legkisebb tagjai számát tekintve. Ez azonban nem volt mindig így. A kora reformáció korában a Luther Márton példáját követő németországi reformáció hatására futótűzként terjedt Magyarországon is a megújult hit. Ebben az időben az evangélikus Sylvester János Újszigeten (ma Sárvár), kinyomtatta magyar nyelven az Újszövetséget. Ekkortól kezdődött el Magyarországon is a Szentírás anyanyelven való olvasása...

A Magyarországi Evangélikus Egyház az ország történelmi egyházai sorában a legkisebb tagjai számát tekintve. Ez azonban nem volt mindig így. A kora reformáció korában a Luther Márton példáját követő németországi reformáció hatására futótűzként terjedt Magyarországon is a megújult hit. Ebben az időben az evangélikus Sylvester János Újszigeten (ma Sárvár), kinyomtatta magyar nyelven az Újszövetséget. Ekkortól kezdődött el Magyarországon is a Szentírás anyanyelven való olvasása.

Luther Márton egyházmegújító tevékenysége a Wittembergi várkapura kiszögezett 95 ponttal kezdődött. Ezen pontok gyorsan elterjedtek német földön, majd hatott a korabeli Európában. Az Evangélikus Egyház megalakulását azonban az Augsburgban meghirdetett Ágostai Hitvallás jelentette. Ezzel azonban nem új egyház alakult, hanem Krisztus Egyháza tért vissza gyökereihez. Az Evangélikus Egyház hirdeti, hogy Krisztusnak egyetlen, egyetemes egyháza van. Mint az az Apostoli hitvallásban is megjelenik: "hiszem az Egyetemes Anyaszentegyházat". Az Ágostai Hitvallás szerint az Egyház "a szentek gyülekezete, melyben az evangéliumot igazán tanítják és a szentségeket helyesen szolgálják ki".

Hitünk alapelveit, melyeket minden keresztyén ember ismerni köteles, Luther az alábbiak szerint foglalta össze Nagy Káté-jában:

Először: Isten tíz parancsolata.
Másodszor: Hitünk fő ágazatai (Apostoli hitvallás).
Harmadszor: Az imádság vagy Miatyánk, amelyet Krisztus tanított.
A Keresztség.
Az Oltáriszentség (Úrvacsora)

A Tíz parancsolatot minden krisztushívő ismeri. Ezek Isten legfőbb parancsolatai, melyekkel Mózes népével kötött szerződést az Úr a Hóreben (2 Móz.20,2-17). Az Apostoli Hitvallás summázata hitünknek. A Miatyánk az a fohász, melyet Jézus Krisztus, a megváltó tanított, hogy követői az ő Atyjuknak tetsző módon imádkozzanak.

A Nagy Káté-ban Luther Szt. Ágoston tanítását idézi: "Ha az Ige hozzájárul a külső dologhoz,
szentség lesz belőle (Accedat verbum ad elementum, et fit sacramentum)". Két szentséget (sacramentum) ismerünk. Ezek: a Keresztség és az Úrvacsora.

A Keresztség eltörölhetetlen jegy az Egyház tagjain. Mintegy belépő Krisztus országába. Máté evangéliuma végén Krisztus azt mondja tanítványainak: "tegyetek tanítványokká minden népet, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében (Mt. 28,19)".
Márk evangéliumának végén pedig azt: "A ki hiszen és megkeresztelkedik, idvezül; aki pedig nem hiszen, elkárhozik (Mk. 16,16)". Ez tehát az ige.

A külső dolog az Úrvacsorában a víz. Ez a víz nem puszta víz, hanem Isten igéjével erősített, megszentelt víz.
De megszentelődése nem ember által, hanem az Ige által történik. Az Úrvacsora Krisztus parancsolata, melyet az utolsó éjszakán adott. Krisztus megtörte a kenyeret: "Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik; ezt cselekedjétek az én emlékezetemre (1 Kor. 11,24)". Aztán vette a poharat: "E pohár amaz új testamentom az én vérem által; ezt cselekedjétek valahányszor isszátok az én emlékezetemre (1 Kor. 11,25)". Ezért veszik az evangélikus keresztyének magukhoz két szín alatt a szentséget, melyben a külső dolog a kenyér és a bor.

A Magyarországi Evangélikus Egyház része a magyar társadalomnak, de külön belső szervezettel rendelkezik. Az 1997. évi I. törvény (nem világi, hanem ius canonici) meghatározásával:

"1. § A Magyarországi Evangélikus egyház az egy, szent, egyetemes, apostoli, keresztyén anyaszentegyház része, a Magyarországon élő evangélikusok jogilag szervezett közössége. Tanítása a Szentíráson, az egyetemes hitvallásokon (az Apostoli, a Niceai és az Athanasiusi Hitvallásokon) és a reformáció lutheri irányzatának hitvallásain (különösen az Ágostai hitvalláson és a Kiskátén) alapul."

Az Egyház rendszerváltoztatás után megalkotott, jelenleg hatályos törvényei 1997-ben születtek. Ezen tíz törvény határozza meg jogi értelemben az Egyház felépítését, működésének rendjét, feladatait a társadalomban, illetve a tizenegyedik törvény hatályba lépteti a többi tizet.

A Magyarországi Evangélikus Egyház tagja az evangélikusok világméretű családjának, a Lutheránus Világszövetségnek, részegyháza Jézus Krisztus egyházának, de jogilag önálló szervezet.

A magyarországi Egyház szervezetében négyszintű. Ez a tagozódás nem jelent azonban kogens viszonyt, az alulról építkező egyházszervezet másik szint fölé rendelt szintje segíteni, szervezni hivatott az alatta elhelyezkedőt. Az egyházszervezetben a feltétlen egyenlőség és demokrácia valósul meg. Az Egyház dolgaiban az egyház tagjai közösen döntenek. Az Egyház irányítását a lelkészi szolgálatot végzők és a laikus egyháztagok együttesen végzik.

Az Egyház legalsó szintje, fundamentuma az egyházközség. Az Egyház minden tagja valamely egyházközségben éli meg hitét. Az egyházközség legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés. A közgyűlés választja meg a presbitériumot, valamint az egyházközség tisztviselőit. A presbitérium az egyházközség általános hatáskörű szerve. Lényegében az egyházközség működése alapjainak megteremtése, a gyülekezeti élet zavartalan segítése, a vagyontárgyak hasznos felhasználásának a biztosítása a feladata. Az egyházközség képviseleti és végrehajtó szerve az elnökség. Az elnökség tagja a lelkész (több lelkész szolgálata esetén az igazgató lelkész) és a felügyelő. Az egyházközség tagjai sorából különféle tisztségviselőket és bizottságokat választ (felügyelő, gondnok, számvevőszék, számvevőszéki elnök, stb.), akik megbízatásuk szerint részterületeken látnak el szolgálatot, és tisztségüknél fogva tagjai a presbitériumnak.

A következő szint: az egyházmegye. Az egyházmegye területe nem feltétlenül követi a közigazgatási megyehatárokat, azok kialakulása hosszú történeti folyamat eredménye. Az egyházmegyei hivatalok, testületek lényegében leképezik az egyházközségi szervezetet. Az egyházmegyei elnökség tagjai: az esperes és az egyházmegyei felügyelő. Az egyházmegye feladatai a területén élő egyháztagok hit-, és társadalmi életének szervezése, az egyházközség vagyonának gyarapítása, megóvása. Legfőbb döntéshozó szerve az egyházmegyei közgyűlés, de végrehajtó és intézkedő szerve az egyházmegyei presbitérium. Az egyházmegye is tisztségviselőket választ. Ezen a szinten már egyházi bíróság is működik, amely 6 bíróból áll.

A harmadik szint: az egyházkerület. Az 1966. évi egyházi törvények a magyar egyházat kettő, északi és déli egyházkerületre osztotta. Ezzel az egyházra rákényszerített politikai okokból szétválasztották azt ami összetartozik, aránytalanul nagy, részeiben egymással egyéb kapcsolatban nem álló terület tartozott a két kerülethez. Mindkét kerület központja Budapesten volt, egyik Pesten (Deák tér), a másik Budán (Szilágyi Erzsébet fasor). Az 1997. évi törvények új egyházkerületet hoztak létre: a Nyugati Egyházkerület-et. Ennek központjául a zsinat Győrt, a régi egyházkerületi széket határozta meg. A területi átszervezés természetesen érinti a régi kerületek területét is, változatlanul hagyva azonban azok székhelyét.Az egyházkerület vezetői, az egyházkerületi elnökség: a püspök és az egyházmegyei felügyelő. A legfőbb döntéshozó szerv itt is a közgyűlés, a végrehajtó szerv az egyházkerületi presbitérium. Az egyházmegyei és az egyházkerület tisztségviselői (lelkészi és laikusi egyaránt) választások útján kapják tisztségüket. Az egyházkerületben is látnak el feladatokat választott tiszségviselők. Az egyházkerületi bíróság 12 bíróból áll.

A legfőbb egyházi szerv az országos egyház önkormányzata. Az országos egyház vezetését az országos elnökség látja el. Tagjai: az egyházkerületek püspökei és felügyelői. Tagjai közül az adminisztratív feladatokat az elnök püspök és az elnök felügyelő látják el. Az országos egyház legfőbb döntéshozó testülete az országos közgyűlés. Ez a szerv választja meg az országos presbitériumot, mint végrehajtó szervet. Ezen a szinten a bíróság 16 bíróból áll.

A Magyarországi Evangélikus Egyház számára a milleneumi esztendő a megújulás éve. Ez az év szolgál az új tisztségviselők megválasztására. az év elejétől nagy a pezsgés a gyülekezetekben, megválasztásra kerültek a gyülekezetek tisztségviselői, hamarosan megválasztják az egyházmegyei, egyházkerületi és az országos tisztviselőket. Először választ püspököt és felügyelőt a Nyugati Egyházkerület, míg a másik két kerület püspökének személye nem változik.

Az Egyház gazdasági bázisát mindig tagjai áldozatvállalása és a gyülekezetek vagyona biztosította. A "szocialista" rezsim bukásával újra szabaddá vált Egyház azonban régi, gazdasági hátteret biztosító vagyonának csak egy részét kapta vissza. Az Egyháznak tehát szüksége van az állam anyagi támogatására is. Ebben a vonatkozásban már születtek megállapodások az Egyház és az állam között. Az anyagi feltételek biztosítása érdekében az egyház tagjai egyházfenntartási hozzájárulást fizetnek. Erre az egyházi jogszabály a nettó jövedelem 1 %-át határozta meg irányelvként, összegét azonban az egyházközségi presbitérium tagjai áldozatvállalási képességét is figyelembe véve határozza meg. A másik, egyházfenntartás szempontjából rendkívül fontos lehetőség, hogy az egyház tagjai adóbevallásukkal egy időben nyilatkozhatnak az adójuk egy százalékát érintő, egyházak támogatására szolgáló összeg sorsáról. Jelenleg az állam az ilyen felajánlásokból befolyó összeget kiegészíti egy az egyház tagjainak becsült számával kalkulált összegre. 2002-től azonban a befolyó összeget az állam már nem egészíti ki, így ekkor már különösen fontos, hogy minden egyháztag rendelkezzen, még az is akinek egyébként adóköteles jövedelme nincs.

Reményem szerint röviden sikerült bemutatnom a nem evangélikus olvasónak a Magyarországi Evangélikus Egyházat. Természetesen egy rövid írás nem terjedhet ki minden, az egyház életét, szervezetét, szolgálatát érintő részletre. Ezt az evangélikus olvasók tudják. A célom azonban most csupán az Egyház általános bemutatása volt.

Erős vár a mi Istenünk!



Erdélyi Károly
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.