Fogj egy fehér géppapírt, és egy órát. Mérned kell az időd, maximum 1 perced van rá, hogy rajzolj egy macskát. Nem kell színeket használnod, egy fekete, vagy egyszínű toll –ceruza, ami a kezed ügyébe esik éppen megteszi.
Azoknak hatalmas előnyük van ebben az önismereti játékban, akik NEM TUDNAK RAJZOLNI, ugyanis akiknek a fejében kész, kívülről kapott klisék vannak a macskáról, azok első blikkre ugyan szebb, de önismereti szempontból inkább szakember által árnyalható cicát kapnak eredményül. Persze azért a művész hajlamú olvasóink is bátran próbálják ki a tesztet!
Szóval: Vigyázz – Kéééész – Rajt!
... ha lejárt az egy perc, tedd le a tollad, s lapozz a következő oldalra! (Ha tetszett ez a játék, végül ne felejtsd el tovább küldeni felül, az „oszd meg” gombra kattintva azoknak, akik péntek 13-a révén babonásak!)
Lapozz a következő oldalra, ha már elkészültél. - De csak akkor!
Az alábbi szempontok alapján vizsgáld meg a rajzodat! Milyen a macskád?
Érdemes megfigyelni, hogy ki melyik testrész rajzolásával kezdi a cicáját – vajon az a testrész miért a legfontosabb a számára? A fülek a hallásról, a lábak a mozgásról, helyváltoztatásról, a szemek a látásról, a farkinca a szexualitásról árulkodik.
A csukott szemű cica:
(Harmincas vékony alkatú jobbkezes férfi filcrajza)

Hogy tartottad a papírt?
Álló: A macska alap formája egy téglatest. Egy papír alapformája is téglatest. Ám te mégsem fordítottad meg a papírt, úgy tartod, ahogy azt egy átlag levélíráskor szokás. Vajon mennyire vagy konvenciózus, hogy állsz a rugalmasság kérdésével? Vajon szokott bátorságod lenni arra, hogy egyetlen mozdulattal változtass a dolgokon?
Fekvő: A macska formájának megfelelő papírforma , kivétel, ha ülő macskát rajzoltál, mint itt alább, a képen. A legjobb forma itt egy álló hasáb, nem pedig egy fekvő téglalap lenne, a rajzoló mégis elfordította a papírt. Azt érdemes tehát megvizsgálni, hogy a rajzhoz milyen elhelyezés lenne a legcélszerűbb, ezzel szemben a rajzoló változtatott-e és ha igen, akkor a célszerűség irányában, vagy épp ellene? Aki bátran mer változtatni, arra a kreativitás, a klisékből való kilépés jellemző.
Nagy vagy kicsi?
Kicsi: Ha a cica a papírlap egészéhez képest relative kicsi, akkor alacsony önértékelésű, szerény, visszafogott emberrel van dolgunk, aki nem szereti megmutatni magát a világnak.
Nagy: A jókora, a lap egészét elhasználó cica alkotója nem fél kihasználni, betölteni az egész teret, általában több az önbizalma, vagy csak éppen nagyobb kontrollt akar gyakorolni a környezetére.
Ülő cica:
(22 éves molett, jobbkezes, cicabarát lány rajza)

Hová helyezted a lapon a cicát:
Alulra: Ebben az esetben neked az ösztönös dolgok, megérzések, evés-ivás, és a szex azok a dolgok amik fontosak – nézd csak meg, mekkora a cicád hasa és mennyire térölelő a farkincája?
Középre: A gyakorlati érzékedre nem lehet panaszod – pláne, ha még karmocskákat is rajzoltál a cicára!
Felülre: Nézd csak meg, mennyire lett fej-nehéz a macskád! Ha még az is, akkor te végképp az értelem és az IQ embere vagy. Vajon mennyire vagy jóban az érzelmeiddel?
Merre néz a cicád?
Jobbra: A mi kultúrkörünkben a haladás iránya általában a balról jobbra. Ha a macska a lapon jobbra néz, akkor előre tekint, a jövő felé, az új lehetőségek felé figyel. (Amennyiben jobbra van a feje, de feléd néz, szemből, akkor a jelennel is foglalkozik, de a jövőt tervezi)
Balra: A haladás irányával épp ellentétes. A befelé forduló, magányt, elvonultságot kereső, önelemzésben, önértékelési szakaszban élő ember rajzán a cica gyakran tekint „visszafelé”, vagyis balra. Ha a cica feje balra van, de a macska szembe néz, úgy az itt és most, a jelen kérdései a legfontosabbak, de a múlt, a hagomány, a konvenciók szempontjából vizsgálja a rajzoló.
Nézd meg a mancsát!
Van karma? A macska karmai általában nem látszanak. Viszont nagyon sokan annyira jellemzőnek tartják, hogy akkor is odarajzolják a képre, ha az egyébként nem látszódna. Az ülő cicás rajzon például jól kivehetők a cica karmai. Az ilyen ember nagyon ragaszkodik a talajhoz, a gyökerekhez, a múltjához, családjához, kissé nehezen kimozdítható alaphelyzetéből.
Nincs karma? A cica szabadon rohanhat. A csukott szemű cica szinte szedi a lábait. A szabadság keresése, a gyökerekhez való reális ragaszkodás, vagy éppen az „elszállt, elrepült” érzés is benne lehet.
„Megáll a lábán”? A macska vajon képes megállni a lábán? Ha ezt a macskát hirtelen élővé varázsolná egy jó tündér, vajon felbillenne? Az egy vonalas rajzú cica valószínűleg azonnal felborulna, míg az ülő cicát megmozdítani is nehezen lehetne. A rajzoló maga is annyira képes megállni a lábán amennyire a macska, amit alkotott. Az a macska, ami alá még plus „párnát” talajt, aljzatot rajzoltak, általában nagy stabilitás igényű embertől ered, akinek fontosak a tárgyi javak, a biztonság.
Az egyvonalas rajz szerű cica:
(Negyvenes, átlagos testalkatú, jobbkezes nő rajza)

Melyik testrésze a leghangsúlyosabb?
Feje: A kidolgozottságot, aprólékosságot érdemes figyelni. A legtöbb ember az állatka fejét rajzolja meg legalaposabban, hiszen itt található a legtöbb rajzra méltó dolog. A fejen érdemes megfigyelni, mennyire látnak a szemek (jó példa a csukott szemű cica!) mennyire valószerűek a fülek, van-e bajsza a cicának, az orra, a szája milyen arckifejezést kölcsönöz neki. Ezek elárulják azt, hogy a cica rajzolója vajon hogy is tekint önmagára és a világra, mennyire akarja látni, érzékelni a dolgokat maga körül.
Teste: A cica teste vajon mennyire kövér, vagy sovány? Mekkora teret akar elfoglalni a környezetéből? Nagyon jó kontraszt a csukott szemű cica háta egyetlen jelképes vonal, az ülő cica viszont annyira kövér, hogy a pocakja szinte a földig lóg – jellemzően az egyiket sovány, a másikat egy magát kövérnek tartó ember alkotta. (Ha a rajzoló alkatával épp ellentétes a cica rajza, akkor az önkép, a testkép, valamint a vágyképek kérdéskörét lehet megvizsgálni – milyen is szeretne lenni valójában, milyennek látja magát?)
Lábai: Amennyiben a macska lábai, túl hangsúlyosak, vagy épp különlegesen kivitelezetek (péládul leszúrnak, mint az egyvonalas cicánál) a cica rajzolójának lelki stabilitásáról, a valósághoz való viszonyáról kapunk méltó képet.
A macska farka
A macska farka a nemiségedről árulkodik. egy csoffatag, egy csíkból álló macskafarok bizony nem árul el túl nagy libidót, míg egy bozontos perzsamacskák irigységére számot tartó buzogánnyi farok bizony a túlfűtöttségről árulkodhat. Olyannal is találkoztam már, aki egy macskának puszta „véletlenségből” ;) 2 farkat rajzolt – nos ott néhány kérdést feltettem az illető hűségével kapcsolatban, s bizony volt rá indok.
A cica- rajzokat hosszasan elemezhetjük még, ám mindenkit arra bíztatok, hogy engedjen teret személye benyomásainak. Például vizsgáljuk meg mit fejez ki a cica arca? Hogy viszonyul ez a rajzoló érzéseihez? Vidám péntek 13-i játszadozást kíván a HarmoNet grafológusa:
Gáspár Katalin
www.grafologus.hu



