Augusztus a Julián- és a Gergely-naptár 8. hónapja, mely ie. 46-tól – Julius Caesar naptárreformja által lett – a korábbi 29 helyett 30 napos, majd ie. 8-tól Augustus császár naptárkorrekciója alkalmával kapott még egy napot. A 31 napot számláló július hónapunk Julius Caesarról kapta nevét, akit Augustus követett a névadásban: az addig sextilis-nek nevezett hónapot nemcsak augusztusnak keresztelte el, de még egy nappal meg is toldotta, hiszen a római császár hiúságát sértette volna, ha a róla elnevezett hónap kevesebb napot számlált volna, mint elődjének hónapja.
Szűz havának, Nagyboldogasszony hónapjának is nevezik augusztust: az előbbit a hónap zodiákusjegyéről, utóbbit az augusztus 15-i Mária napról, Szűz Mária tiszteletére. (A Szűz tiszteletére egyébként az év három hónapja is viseli nevét: január a Boldogasszony, augusztus a Nagyboldogasszony és szeptember a Kisboldogasszony hava.) Augusztus hónap ismertebb nevei még a Mária Szíve hónap, Szent István hava (augusztus 20-iki ünnepsége kapcsán), aratás hava, új kenyér hava, és a nyárutó.
Az államalapító Szent István királyunktól – aki országát a Szűznek ajánlotta – Magyarországot Mária országának és a Boldogasszony virágoskertjének nevezték és az Ő védelme alatt állott a székesfehérvári bazilika, az esztergomi bazilika, a kalocsai érseki, a váci, a győri püspöki székesegyház, Szent István alapításai.
Számtalan legenda, történet ismert a Magyarországot óvó Máriáról, védelmező tetteiről. Álljon itt egy, a sok közül: amikor a török Buda várát ostromolta, és a vár hős védői látták, hogy a csatát elveszítik, úgy határoztak, hogy elrejtik a legdrágább kincseket. Elrejtették hát a templom előtt álló értékes Mária-szobrot úgy, hogy befalazták, hogy a török ne tudja meggyalázni. Ez a szobor 145 évig állt befalazva, egészen addig, míg a keresztény seregek meg nem kezdték a vár felszabadítását. Amikor a várfalakra tüzes bombákat dobáltak, egy részük teljesen leomlott, s a Mária-szobor láthatóvá vált. A török sereg ezt égi jelnek vélte és megfutamodott.
Mária napja augusztus 15-én van: ezen a napon ünnepli az egyház mennybemenetelét, és ez egyben az ország Mária oltalmába ajánlásának ünnepe is. Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap, Máriabesenyő, Máriacsalád, Máriagyűd, Máriakálnok, Máriakéménd, Máriakönnye, Máriamakk, Márianosztra, Máriapócs, Máriaradna, Máriaremete, Máriavölgy főbb búcsújáró helyei. A moldvai magyarok e napon mindenféle virágot, gyógynövényt szenteltek, hogy majd ezzel füstöljék a betegeket. A Muravidéken dologtiltó nap, nem szabad sütni, mert a tűz kitör a kemencéből. A Drávaszögben azt tartották, hogy ezen a napon keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen, és sokat teremjen. Az őrségiek szerint az ekkor tojt tojás esztendeig sem romlik meg. A búzacséplés legalkalmasabb időszaka. Az e napokon szellőztetett ruhákba nem esik bele a moly. Zalában ekkor gyűjtik a legtöbb orvosi füvet. A megigézettet Nagylengyelen ilyenkor szedett „jófüvekkel” füstölték.
Tápán azt tartják, hogy ezen az éjszakán megnyugodnak azok a tisztítótűzben szenvedő lelkek, akik életükben tisztelettel voltak iránta. E táj találós kérdése: „Hol magasabb a föld az égnél?" s a válasz: „Ott, ahol Máriát eltemették." Rábaközben az ünnep előestéjén az asszonyok összegyülekeznek egy frissen ásott, de még üres sír körül; imádkoznak és énekelnek. Tápén „Mária koporsója” virágokból rögtönzött fekvőhely, amit az asszonyok a temetőkápolna oltára előtt készítenek el, ájtatoskodva virrasztanak mellette. A virágokat három nappal később hordják szét, szentelményként. Hercegszántó sokácai a falu határában lévő szent kút Máriakápolnájánál gyertyafény mellett énekelnek; imádkozva virrasztanak. Az ünnep hajnalán imádságos lélekkel várták a hajnalt.
A régi magyar himnusz is Őhozzá fordul, eleink így szőtték dalba imájukat:
„Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk,
nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:
Magyarországról, édes hazánkról ne feledkezzél el, szegény magyarokról.”
Shine
Augusztus a Julián- és a Gergely-naptár 8. hónapja, mely ie. 46-tól - Julius Caesar naptárreformja által lett - a korábbi 29 helyett 30 napos, majd ie. 8-tól Augustus császár naptárkorrekciója alkalmával kapott még egy napot.
Tetszett a cikk?



